- -

Szabadon engedtek egy mentett hódot Kismarosnál - így élhet ezután

5
Szabadon engedtek egy mentett hódot Kismarosnál - így élhet ezután
Két emlősfajt sorolunk a hódfélék családjába. Más-más földrész lakói, mégis közeli rokonok. Hasonlít hozzájuk a hódmókusfélék családjába tartozó vörös hódmókus, ám ez egészen más életmódot folytat.

Az észak-amerikai vagy kanadai és az európai vagy közönséges hód nagyon hasonló külsejű állatfajok. A legtöbb rágcsálónál termetesebbek, viszonylag kis fejüket sűrű, sötétbarna szőrzet borítja, testük zömök. Bundájuk – miként többnyire vízben élő emlősöké általában – kétféle szőrből áll: a tömött, rövid pehelyszőrök hőszigetelő, a hosszabb fedőszőrök védő- és álcázó réteget alkotnak. Lábaik rövidek, és mind a mellsőkön, mind a hátsókon öt – erős karomban végződő – ujj van. A hátsó lábak az erőteljesebbek. Ezeken, az ujjak között úszóhártya feszül, amely a vízi életmódról árulkodik. Érdekesen alakult k a hátsó lábakon a második ujj: kettős karom van rajta. Az állat ezt az ujját „kaparóként" szőrzete tisztítására használja. A hódok farka meglehetősen elüt más rágcsálóétól: lapos, széles, bőrszerű pikkelyek fedik, a vége tompán lekerekített. A hódok helyváltoztatás közben evező- és kormánylapátként alkalmazzák.

A vörös hódmókus közepes termetű rágcsáló, a valódi hódoknál jóval kisebb. Teste kerekded, köpcös, feje széles, eléggé lapos. Puha, barnásszürke bundáján a füle tövénél jellegzetes fehér folt található. Farka tömpe, mellső és hátsó lába rövid, öt-öt ujj van rajtuk. Erős karmai az ásásbans segítik.

 

hod-a-vizben


Építőmesterek

 

A valódi hódok mindig vízközelben – rendszerint patakok és kisebb tavak mellett – tanyáznak, ahol általában gondosan kidolgozott, kúp alakú lakhelyet, úgynevezett hódvárat építenek. Először víz alatti üreget ásnak – többnyire a part oldalfalába -, és agyagból, kövekből „alapozást raknak köré.

Erre további rögökkel és kövekkel vegyesen gallyakat halmoznak, amíg az építmény jóval a víz fölé emelkedik. Egyetlen belső lakókamrát vájnak bele a vízszint fölötti részbe, a belső falak akár az egyméteres vastagságot is elérhetik. A rejtekhelyhez legalább egy víz alatti bejáróalagút vezet. A hódváron kívül rendkívül jól használható gátakat és csatornákat is készítenek. A gátak anyaga szintén sár, kő és rőzse, de vastag ágakat, sőt egész fatörzseket is felhasználnak.

 

hod-a-parton


Ezek a gátak rendszerint duzzasztóművek, egyrészt magasan tartják a vízszintet a csatornákban – amelyeken a hódok farönköket úsztatnak a tóba -, másrészt biztosítják, hogy a hódvárat állandóan víz vegye körül, így védik a ragadozók támadásaitól. A vörös hódmókust lakóhelyén, Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékén „hegyi hódnak" nevezik, pedig ritkán él nagy magasságban. Igaz, hogy a tengerszint felett egészen 2200 méterig előfordul, de gyakoribb alacsonyabb szinteken, ahol a tűlevelű erdőket és más sűrűn benőtt, fás terepeket kedveli. Gyakran fordul elő patakok közelében vagy nagyon ingoványos területeken.

A vörös hódmókus mozgáskörzete egészen kicsiny, ezen belül, közvetlenül a földfelszín alatt helyezkedik el a mesterien kialakított odú. Az állat a növényi anyagokkal bélelt, jókora költőkamrát alagútrendszerrel veszi körül. Némelyik járat raktárfülkékbe vezet, mások vakon végződnek és ürülék lerakására szolgálnak.

 

hod-kepek


Éjszakázók

 

Mindhárom faj főként éjszaka aktív, bár téli álmot egyikük sem alszik, telente kevésbé mozgékonyak. A valódi hódok kétségkívül leginkább a vízben érzik otthon magukat, ahol bámulatos fürgeséggel úsznak és buknak alá. A szárazföldön lassan, esetlenül mozognak, és látszik rajtuk, hogy állandóan éberen figyelnek a veszélyekre. A vörös hódmókus is tud úszni, de inkább a szárazon tartózkodik. A fákon 6-7 méter magasra is felmászik, hogy kisebb ágakat harapdáljon le.

 

Így készül a hódvár:



Növényi koszt

 

A valódi hódok és a vörös hódmókusok egyaránt növényevők, étrendjük az adott idényben rendelkezésre álló táplálék szerint változik. Ősszel, télen az észak-amerikai és európai hód lombhullató fák kérgét és gallyait rágcsálja, tavasszal meg nyáron általában rákap a levelekre, lágyszárúak gyökereire és zsenge hajtásaira – kedvenc csemegéje a tavirózsa.

A hódok egyaránt szívesen fogyasztják a nyár-, a fűz- és az égerfa kérgét. A fás táplálékot ugyanazzal a módszerrel szerzik be, ahogy az építőanyagként használt rönköket döntik ki – alsó metszőfogaikkal elfarigcsálják a törzseket, fölső fogsorukat emelőként alkalmazzák. Ezek a tekintélyes méretű vésők gyorsan kopnak, de folyamatosan utána nőnek.

A vörös hódmókus leginkább a páfrányt kedveli, de fogyaszt gallyakat, fakérget és fűféléket is. A valódi hódok víz alá süllyesztik téli tartalékukat, itt a hidegben nem rothad el, és jobban megőrzi tápértékét. Hasonló hatású a hódmókus rejtekhelyén kialakított raktárfülkék vízpárával telített levegője is.

 

hod-uszik



Családi élet

 

A valódi hódok családi telepekben élnek, ezekbe általában a két kifejlett egyed – egy életre párba állt hím és nőstény -, valamint kicsinyeik tartoznak. A család tagjai végbélmirigyeik illatanyagával megjelölik felségterületüket. Figyelmeztetésként farkukkal paskolják a vizet, és különféle hangjelzéseket is adnak.

Rágcsálókhoz képest mindhárom faj szokatlanul kevéssé szapora – évente mindössze egyetlen almot vet. A valódi hódok január-februárban párzanak, ezt 100-110 napos vemhesség követi. Bár egy alom 9 kölyökből is állhat, gyakoribb a négyes-ötös létszám. A kicsit nyitott szemmel jönnek világra. Testüket szőr borítja, néhány órán belül úszni is tudnak. Bár 3 hónapos korukig szopnak, néhány hetesen már szilárd táplálékot is magukhoz vesznek. Előző alomból való testvéreik segédkeznek az élelemgyűjtésben, és jellemzően csak a rá következő évi utódok születésekor hagyják el a családi közösséget.

A vörös hódmókusok – ismereteink szerint – nem kedvelik ennyire a társas életmódot. Bár kotorékaik egymás közvetlen közelében vannak, valószínűleg inkább a kedvező körülmények miatt helyezik el így őket, semmint csoportosulási ösztönből hajtva. Vemhességi idejük a téli párzás után körülbelül 30 nap. Egy alomban 2-4 vak, csupasz, magatehetetlen kölyök jön világra. A kicsinyek körülbelül 2 hónapig szopnak, majd ősz elejéig maradnak a kotorékban, azután a hódmama elmarja őket magától.

 

hod_kismarosnal

Szabadon engedtek egy mentett hódot Kismarosnál  2018. november

(MTI Fotó: Kovács Attila)

 


Drága szőrmés kártevők

 

Az észak-amerikai és európai hód prémjéért régóta becses vadászzsákmány. Olyannyira, hogy nagyrészt a hódvadászat serkentette az Egyesült Államok északi tájainak és Kanadának a felfedezését, birtokba vételét. A XIX. század elején a mértéktelen irtás következményében az észak-amerikai hódállomány elterjedési területe déli felén erősen megritkult.

Az európai hód egykori életterének legnagyobb részén már kihalt, vadon másutt is alig-alig található meg. A nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken viszont örvendetesen szaporodik.

A vörös hódmókust a telepített fenyőerdőkben okozott károk miatt mindig is dúvadnak tekintették.

 

Sajnos sokszor jelentős kárt is okozhatnak:

 


Szabadon engedtek egy mentett hódot Kismarosnál

 

Szabadon engedett mentett hód úszik Kismaros mellett a Dunában 2018. november 21-én. A fiatal állatot három és fél héttel ezelőtt találták legyengült állapotban, majd a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyén infúziót, vitaminokat, antibiotikumot és K-vitamint kapott.

 

hod_kismarosnal1

Vissza a természetbe

MTI/Kovács Attila

 

Forrás: A tudás fája

értékelés