Verhetetlen a precizitásban: egy műszer, ami megmutatja a fa nedvességét (x)

Akár szakemberként dolgozunk, akár a téli tüzelőt készülünk megvásárolni, fontos tudni a fa alapanyag nedvességét.

Miért szükséges mérni a fa nedvességtartalmát?

Azért, mert a nem kellőképpen kiszárított fa alapanyag – így az ebből készült termék, pl. bútor, padlólap, esetleg gerenda - az idő múlásával száradni fog, a száradás során pedig változáson megy keresztül. Nevezetesen csökkenhet a mérete. Egy alapvetően jól beszabott, de nedves fa pedig az évek során, miután kiszáradt, tönkreteheti az egész munkát, ami mind a mester, mind a megrendelő rémálma lesz (hézagos padló, ferdén álló szekrényajtók, stb. jelezhetik).

A fűtésre szánt fa felhasználásakor első látásra nem ilyen szembetűnő a nagy nedvesség. A fűtőértéknél viszont annál inkább. Az ideális fa nedvességtartalom fűtésre szánt faanyag esetén 15%. Ekkor a fa közel kétszer olyan nagy fűtőértékkel bír, mint az ugyanilyen súlyú, 50%-os nedvességtartalmú.

A fanedvességmérőt így kell használni

A mérést, amennyiben fűtésre szánt fáról van szó, úgy kell végrehajtani, hogy a fát kettéütjük. Nem csak a szélein kell mérni, mivel a külső réteg mindig jóval szárazabb lehet.

A fanedvességmérő használata végtelenül egyszerű: az eszközön elhelyezkedő acél mérőcsapokat az alapanyagba szúrva százalékban kapjuk meg a fa nedvességtartalmát. A piacon jelen vannak olyan gyártók is, akik terméke az összes, Európában honos fafajtát ismeri. Ezáltal egy kalibrálási görbe segítségével még pontosabb adatot tud nyújtani a fa nedvességtartalmát illetően.

Károk, amelyek megelőzhetőek a fanedvességmérő segítségével

Akár tűzifáról, akár fűrészáruról van szó, komoly anyagi károkat jelenthet a nem kellően száraz faanyag. Mindkét esetben elmondható, hogy 20%-nál nedvesebb fát ne használjunk.

Tűzifa esetében a legjobb fűtőértéket 15%-os nedvességtartalomnál lehet elérni, ez 15,4 MJ/kg-ot jelent. Törekedni kell tehát a minél alacsonyabb nedvességtartalomra, hiszen senki sem szeretne telerakott kazán mellett dideregni.

Minél nedvesebb a fa, annál jobban károsítja a kazánt vagy a kályhát és a kéményt is. Ezenfelül a környezetkárosító hatása is jelentősebb, hiszen szén-dioxid keletkezik a nagy nedvességtartalmú fa égetése közben. Nem utolsósorban pedig drágább is lehet, mivel némely cégek súlyra kínálják az eladó tűzifát.

A fanedvességmérő használatával elkerülhető, hogy a drága alapanyag kárba vesszen. Ez nem csak anyagi kárban, de presztízsveszteségként is lecsapódhat. Ugyanis, ha a kezünk közül nem a legjobb minőség kerül ki, a következő megrendelés könnyen elmaradhat.