Április-május kiemelt fecskevédelmi időszak a lakott területeken

Melegedő időjárásunk miatt új szúnyogfajok, és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. A melegebb égöv változatos nyavalyáit terjesztő szúnyogok a kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek, illetve a világkereskedelem révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el:

• a Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már jelen van az országban;
• az afrikai eredetű Chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot már több mint 12 európai országból mutatták ki;
• Európa mediterrán térségeiben is egyre gyakoribb a Dengue-, más néven csonttöréses láz;
• Magyarországon is feltűnt a kutyák szúnyogcsípéssel terjedő szívférgessége, Szeged térségének egyes részein a kutyaállomány fertőzöttsége már elérte a 10%-ot 2016-ra.

Napjainkban a sár fészeképítőanyag hiánya is hozzájárul a füsti és molnárfecskék állományának csökkenéséhez
(Fotó: Orbán Zoltán).

Az egészségünket veszélyeztető szúnyogok és legyek elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a szinte kizárólag az ember közelében fészkelő füsti fecskének és a molnárfecskének (valamint a településeken szintén jelen lévő denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát. Ezért is aggasztó a településeken élő fecskefajok állományainak ezredfordulót követő megfeleződése, melynek hátterében:

• az élőhelyek átalakítása, többek között a fészkelőhelyek megszűnése;
• a táplálékbázis csökkenése a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, a túlzott kemizálás és a nem megfelelően végzett szúnyogirtás következtében;
• a klímaváltozás, például a sár fészeképítőanyag hiánya a szárazodó tavaszokon;
• és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.

A napjainkra teljes egészében városiasodott sárfészket építő fecskék védelmében, a nekik köszönhető fontos ökoszisztéma-szolgáltatás megőrzésében a lakosságnak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe van:

• mindenekelőtt a meglévő, aktív természetes fészkek, telepek megőrzésével, valamint az ezek mellé még áprilisban kihelyezett műfészkekkel;
• április közepétől május végéig sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával;
• valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével érhetjük el.

Ezeken kívül még több fecskevédelmi eszköz és módszer is a rendelkezésünkre áll, amik akár a turizmusfejlesztésben is alkalmazhatóak – ezekről itt olvashat >>

Az idei évben a nemzetközi Tavaszi madárles program is kiemelten foglakozik a füsti fecskék védelmével. Az akció angol nyelvű Facebook-oldalán olyan érdekességek is olvashatóak a fajról, mint hogy a fészke 750-1 400 sárgolyócskából áll és a fecskepárok 44%-a az előző évi fészkét használja.