-
Tejelő szarvasmarha telep- Műszakvezetői állás
-
Könyvelő
-
Bolti Eladó Pénztáros Állás
-
Irodavezető
-
Pénzügyi tanácsadó
-
Gondozó
-
Hentes! segédmunkás! betanított munkás!
-
Targoncavezető (CE) targoncával
2024. 10. 08
-
Laboráns | Tiszafüred
2024. 10. 07
-
Közbeszerzési referens
2024. 10. 09
-
Adminisztratív kisegítő
2024. 10. 10
-
Csomagoló
2024. 10. 10
-
Recruiter Trainee – német nyelvtudással
2024. 10. 10
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A huszadik század vége óta a veréb-kutatók egyre inkább azt az álláspontot képviselik, hogy az egyes nőstények más és más hímeket részesítenek előnyben. Azt gyanítják, hogy a megfelelő partner keresése során a fő hisztokompatibilitási komplex (Major Histocompatibility Complex, MHC) génjei befolyásolják a nőstény döntését. Az MHC génjei kulcsszerepet játszanak az immunrendszerben. A sok MHC-alléllal rendelkező partnertől származó utódok valószínűsíthetően ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben, ebből eredően pedig genetikailag rátermettebbek – vélekednek a kutatók.
Herbert Hoi, a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem kutatója és csapatának munkája szolgáltatja az első kísérleti bizonyítékot arra, hogy a madarak párválasztását befolyásolják az MHC-gének. A kutatás eredményei a BMC Evolutionary Biology című szaklapban jelentek meg. Hoi és kollégái a háziverebek párválasztását vizsgálták. A kísérletek során a tojóknak négy partnert ajánlottak fel, kontrollként egy tojót, valamint három hímet. A tojó kevés időt töltött a másik tojó közelében, tehát hímek iránti érdeklődése nem szociális, hanem egyértelműen szexuális jellegű volt.
A kevés MHC-alléllal rendelkező tojók olyan partnert választottak, amelynek sok ilyen allélja volt. Az elegendő MHC-allél tulajdonában lévő tojók ezzel szemben kevésbé válogattak ez alapján – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).
Az eredmény arra enged következtetni, hogy a madarakban működik egy olyan rendszer, amely úgymond megszámolja az egyes hímek MHC-alléljait.
Forrás: Magyar Online