Egy kétéves hím indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis) érkezett a Szegedi Vadasparkba a nyugat-angliai Chester állatkertjéből - tájékoztatta Veprik Róbert, az intézmény igazgatója az MTI-t.

A gondozóitól az Akeno nevet kapó fiatal bika, hosszú, kétnapos utat tett meg egy speciális szállítókonténerben, amíg a walesi határ közeléből megérkezett új otthonába. A következő napok azzal telnek, hogy megszokják egymást Csülökkel, a Nyíregyházán született, de már augusztus óta Szegeden nevelt hímmel, amely csak valamivel fiatalabb nála.
A Szegedi Vadaspark új indiai orrszarvú bemutatóját nyár végén adták át, az intézmény történetének eddigi legnagyobb főként saját forrásból megvalósult beruházásaként. A 280 négyzetméteres orrszarvúház és a 3 ezer négyzetméteres külső kifutó az ázsiai elefántok bemutatója mellett épült föl. Az épületben fűthető medencéket, a tágas, természetes környezetet idéző kifutóban pedig dagonyákat alakítottak ki az állatoknak.

Csülök és Akeno ivarérettségük elérésig élnek majd együtt Szegeden, majd egyiküket az európai fajmentő tenyészprogram (EEP) irányításával nőstényre cserélik, hiszen a szakemberek távlati célja a részvétel a faj szaporításában.

Az indiai orrszarvú kiemelt fajnak számít az állatkertek világában

Száz éve mégo a kipusztulásától kellett tartani, alig maradt pár egyede India északi részén - leginkább Assam tartományban - az intenzív vadászatuk miatt. Trófeaként és a kínai hagyományos orvoslás céljából vadászták, jelenleg az utóbbi jelenti a nagy veszélyt. Annak ellenére, hogy ezt semmi nem igazolja, Kelet- és Délkelet-Ázsiában az egyik leghatásosabb gyógyszernek tekintik. Az aktív védelemnek köszönhetően azonban szépen gyarapodott számuk, ma már kétezernél is több egyede járja a vadont.

A jelenleg élő 5 orrszarvúfaj közé tartozó indiai orrszarvúak testhossza nőstényeknél meghaladja a 3 , hímeknél a 3,5 métert, tömegük 1600-3200 kiló. Azt állatok barnásszürke, 2-5 centiméter vastag bőre gazdagon redőzött, ezért megjelenésük a középkori lovagokéra emlékeztet, ezért páncélos orrszarvúnak is nevezik őket. Többnyire magányosan élnek, kivéve a borjakat nevelő nőstényeket. Naponta testsúlyuk egy százalékának megfelelő mennyiségű táplálékot - főként fűféléket, emellett gyümölcsöket, leveleket, fák és bokrok ágait, vízinövényeket - fogyasztanak.

Címlapkép (illusztráció) : Pexels

értékelés