A nyércnek vagy más néven vidramenyétnek két fajtáját különböztetjük meg, az amerikai és az európai nyércet. Ezek az állatok folyópartok közelében élnek, de néha előfordul, hogy városokba is beköltöznek.

Két menyétféle van, az amerikai nyérc (Mustela Vison) csaknem egész Észak-Amerikában honos, és a Mustela Lutreola, vagyis az európai nyérc, amely Svájcban, Ausztriában, Spanyolországban, Franciaországban, Romániában, Oroszországban, Észtországban és Ukrajnában él. Ezek egyaránt a menyétfélékhez tartoznak, aminek a neve Mustelidae.

A nyércek története

Az amerikai nyércet 1929-ben telepítették be Angliába az Egyesült Államokból, és a prémje miatt tenyésztették. De számos állatka különböző okokból kifolyólag megszökött, és ezek veszélyt jelentettek a madarak, halak, a baromfik, valamint más vadon élő őshonos fajok számára. Ezt a kisállatot  nem szabad összekeverni az európai nyérccel. Az amerikai nyércet speciális területeken tenyésztik. Ez jóval kisebb, világosabb színű, a felső ajka nem fehér, hanem barna, vagy vörösesbarna, akár a test többi része. Az európai nyérc nem annyira agresszív mint az amerikai, melyet jelenleg a kihalás veszélye fenyeget. Mivel a nyérc nagyos ügyes úszó, képes bejárni a védett területnek számító szigeteket is, hogy néhány vadon élő madarat elcsíphessen. Ellentétben a legtöbb vadon élő állattal, a nyérc akkor is öl, amikor nem éhes.

 

Fizikai jellemzőik

 

A nyérc testhossza a farkával együtt általában 35-58 centiméter, testének tömege: körülbelül 1 kilogramm. A hím súlya körül-belül 800 g és test nagyjából 24 cm hosszú. A tenyésztett hímek viszont elérik a 3 kg-ot is. A nőstény súlya kb. 600 g, és a testhossza eléri a 50 cm-t. A farka nagyjából 12-22 cm.

A nyércnek dús, fényes bundája van, a vad nyérc bundája barna, de a tenyészett nyérc bundájának színe változhat a fehértől majdnem a feketéig. A szőrzete sötétbarna, az oldalán fehér foltok is előfordulhatnak.

 

A nyérc szaporodása

A párzási időszak áprilistól májusig tart. A nyérc egy furcsa jelenség, a késleltetett magzatfejlődés jellemzi. Bár a valódi vemhességi idő 39 nap, az embrió leállhat a fejlődésben egy bizonyos időre, és 76 nap is eltelhet, amíg a kölyök megszületik. Egy átlagos nyérc-vemhesség nagyjából 45 -52 napig tart.

 

Általában magányos állatok

 


Csak egy almot alakítanak ki évente. A nősténynek évente 5-6, vagy maximum 10 kölyök alkothatja az almát. A nyérc élettartama 8-10 év.


A nyérc táplálkozása


Szeretik a változatos étrendet: halat, kisebb emlősöket és madarakat fogyasztanak (különösen az angolnát, a nyulakat és a vízi szárnyasokat kedvelik). Esetenként, pancsolás közben, megesznek egy-egy rákot is.

 

 

 

Sok helyen megtalálhatók

 


Életmódja



A nyérc leginkább a víz közelében szeret tartózkodni, nagyon ritkán fordulelő, hogy messze menjen a folyóparttól, a tóparttól, vagy a mocsaras környéktől. Gyakran elkóborol a csatornákban és a patakokban, kedvenc tápláléka, a nyúl után keresgélve. Bizonyos földrészeken, mint például Skóciában, a nyércek a tengerpartok mentén alakítják ki élőhelyüket. Néha még a városokba is beköltöznek, ha van elég víz, ami a megélhetésüket biztosítsa. Ha a tó-, tenger- vagy a folyóparton véletlenül találkozol egy menyéttel, vagy egy vidrával, nagy esély van arra, hogy az egy nyérc. A vidrával ellentétben, amely csak éjszaka aktív, a nyérccel nem napközben is találkozhatsz.

A nyérc abszolút territoriális állat. A hím nyérc nem tűr meg más hímeket a saját területén, de a nőstényekkel szemben annál kevésbé agresszív a viselkedése. A hímeknek és a nőstényeknek általában külön területük van, de gyakran előfordulhat az is, hogy a két terület átfedi egymást. Esetenként a nőstények területe a hímekén belül terül el.

Ezek a területek általában hosszan és szorosan húzódnak végig a folyópart mentén, a tavak vagy a mocsarak körül. Méretük változó, de akár több kilométer is lehet. A nőstények territóriuma általában kisebb, mint a hímeké.

 

Szökni jól tudnak

 


Minden territóriumnak van egy központi része (ez a magterület), itt tölti el idejének legtöbb részét. A magterület lehet egy táplálékkal ellátott rész, egy halakkal teli medence, vagy akár egy nyúlkotorék. A nyérc néha teljes napokat tölt el a méretben nem túl nagy magterületen, máskor viszont körbeszaglászik magánterületének többi részén is.

Ez a körbeszaglászás arra is jó, hogy távol tarthassa a potenciális betolakodókat. Hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem hatolnak be más hímek is a területére, a hím nyérc többször is bejelöli a környéket, mert ezáltal megerősíti a szagokat a birtokán.

A nyérc területén több üreg is található. Ezek az üregek legtöbbször a folyóparti fák odúiban, a sziklák között vannak, de az állat gyakran megpihen a fűben vagy a páfrányok lombjai között. Mivel a nyérc ügyesen és fürgén tud fára mászni, a nagyobb madarak elhagyott fészkébe is „befészkelheti" magát. Vannak olyan nyércek is, amiknek nincs kijelölt területük.

 

A nyérc többször is megjelöli területét

 


Az ilyen példányokat „futóvendégeknek" nevezik, hogy meg tudják különböztetni a parti bentlakóktól. Ezek olyan hímek, amelyek azért hagyták el a területüket, hogy nőstények után keresgéljenek, vagy elszakadtak az anyjuktól és saját területet akarnak létesíteni, hogy letelepedhessenek, vagy a régi területet egy újra akarják lecserélni. Ha a territórium valamilyen oknál fogva nem elég jó (például kevés a táplálék), akkor a tulajdonosa elindul, hogy jobbat keressen magának, egy olyan vidéket, amely eleget tesz az elvárásainak.

A nyérc az év túlnyomó részében magányos állatként tengeti az életét. Kerüli a társaságot, csak tavasszal indul el magának megfelelő nőstényt keresni. Ezzel szemben a nőstények, miután párosodtak a hímmel, több hónapot is eltöltenek a kölykükkel, mielőtt azok elég idősek ahhoz, hogy egyedül elboldoguljanak és elhagyhassák a „családi fészket".

 

Igazi "futóvendég"

 


A nyérc táplálkozása


A nyérc bármilyen élőlényt megeszik, ami nála kisebb, és elég nagy ahhoz, hogy el tudja kapni, vagyis az egértől a nyúlig mindent. Annak ellenére, hogy a nyérc nagyon jól úszik, és bármilyen halat képes elejteni (az angolnát kiváltképpen szereti), nem olyan ügyes vízi vadász, mint mondjuk a vidra, de nem is a hal a fő tápláléka. Inkább télen halászik, amikor a hal lassabban úszik, és könnyebb kifogni a vízből. De a kisebb emlősöket is szereti, mint például az egér, a pocok, a patkány, a mókus és a fiatalabb nyúl. De ha nem talál elég kis vadat, akkor madarakra is vadászhat. És mivel a nyérc mégis csak egy vízi állatka, gyakran vadászik vízi madarakra, főként vízityúkra és fajdtyúkra.

 

Komoly kártevő


Gyakran láthatunk nyérceket settenkedni a baromfiudvar közelében, de a kutatások azt mutatják, hogy az ilyen jellegű pusztításokra igen kicsi az esély, szinte teljesen elhanyagolható. A gazdák viszont annál bosszúsabbak, amikor a rágcsálók károkat okoznak a baromfiudvarban. A nyércet azzal is gyakran vádolják, hogy olyan folyóparton élő állatokat irt ki, mint a fajdkakas. Viszont vannak olyan folyópartok, ahol a ezek az állatok nagyon jól megférnek egymással.

 

Szociális ösztönök


A hím nyérc februártól kezdődően elkezd partner után keresgélni. Mivel partnerük nem állandó, területüket elhagyva a környéken kezdenek el kutatni az új nőstény után. A hím nem segít felnevelni a kölyköket, ezek etetésének és felkészítésének feladata mind a nőstényre hárul. A kölykök őszig, amíg teljesen ki nem fejlődnek, az anyjuk mellett maradnak. Ezután elindulnak saját területet keresni. Természetesen nem mindegyik kísérlet jár sikerrel, sok nyérc pusztul el éhen életének első évében.

értékelés