A gila vagy viperagyík (Heloderma suspectum)
A gila vagy viperagyík az Egyesült Államok legnagyobb szárazföldi gyíkja, mely Délnyugat-USA-ban és Északnyugat-Mexikóban honos, meg lehet őt találni a sivatagban és a mérsékelten száraz jellegű területeken egyaránt, kövek alatt, odúkban és lyukakban.

Ezek a gyíkok elérhetik a 60 cm testhosszúságot, testtömegük pedig kb 2.3 kg. Ebből kifolyólag eléggé masszívak és mozgásúak többnyire lassú, az idejük nagy részét az általuk kiásott odúkban vagy lyukakban töltik, csak táplálkozni és párosodni jönnek elő.

A viperagyík elnevezést azért kapta, mert a világ egyik méregmirigyekkel rendelkező gyíkja. A mérge meglehetősen enyhe neurotoxint tartalmaz, mely eléggé kis mennyiségben termelődik a viperagyík testében. Ellentétben a kígyókkal, a viperagyík nem préseli be a mérget, hanem hagyja, hogy a harapása által ejtett sebbe belefolyjon az. A viperagyík harapása nagyon fájdalmas, de nem halálos, legalábbis nem tudnak emberi áldozatról. Vagyis ha nem engeded, hogy a gyík pár percig harapdáljon, akkor valószínűleg a méregnek nem lesz nagy hatása. Mindenesetre a viperagyík lassú természetének köszönhetően nem igazán jelent veszélyt az emberre nézve, inkább elkerüli az emberrel való esetleges találkozást.

 

 

A viperagyík szaglószervei révén találja meg a táplálékát
A viperagyík szaglószervei révén találja meg a táplálékát

 

 

A viperagyík étrendjébe beletartoznak a kisemlősök kölykei, madarak és fiókáik, tojások, békák, kis kígyók. Egy érdekes dolog az, hogy ezek a gyíkok rendszertelenül táplálkoznak - vadonban csak 5-10 alkalommal esznek egy évben, fogságban viszont többször igénylik az élelmet. A viperagyík kifinomult szaglószervvel rendelkezik, ennek segítségével találja meg az odúkban elásott vagy fészkekben eldugott tojásokat.

A viperagyík a nyári hónapokban párosodik, ebben az időszakban a hímek gyakran vetekednek egymással. A sikeres párzás után a nőstény 2-7 tojást rak le a homokba, a kövek alá vagy odúkba. A kicsinyek már képesek harapni és mérgük is van. A viperagyík 3-5 éves korában éri el ivarérettségét és vadonban akár 20 évet is élhet (fogságban pedig 30 évet). Annak ellenére, hogy a viperagyíkok eléggé lassúak és passzívak, mégsem kedvelik őket az emberek, gyakran megölik őket, pedig nem is veszélyesek az emberre nézve. Jelenleg a viperagyík létszáma csökkenőben van, ez a természetes élőhelye elpusztításának és az orvvadászatnak tudható be.

 

 

Fogságban nevelt viperagyík példány
Fogságban nevelt viperagyík példány

 

 

A viperagyíkot veszélyeztetett fajként tartják számon. Jelenleg a viperagyík vadászatát, kereskedelmét a törvény tiltja. Állatkertekben tenyésztik őket, de még semmilyen intézkedéseket nem tettek a létszámuk növelésének érdekében. Ezek a gyíkok sok olyan mítosznak a szereplői, melyek tele vannak előítéletekkel, és a velük szemben tanúsított magatartás sokkal negatívabb, mint amelyet megérdemelnek.

értékelés