A háziméh vagy mézelő méh (Apis mellifera)

A női emancipáció úgy látszik, hogy a méheknél fejlődött ki leginkább, ugyanis a dolgozó méhek mind nőneműek. Sok más társadalmi funkciójuk mellett eledelt takarítanak meg építik és védik kaptárukat.

A méhkaptárok régóta biztosítják az emberek számára a mézet és a méhviaszt. Ezek kereskedelmi felhasználása nagy méhészeti ágazatot eredményezett, bár sok méhfaj továbbra is vadon él. Minden háziméh vagy mézelő méh (Apis mellifera) társadalmi és együttműködő rovar. A kaptár lakosai általában három típusra oszthatóak.

A dolgozók az egyetlen méhek amelyeket a legtöbb ember valaha lát. Ezek a méhek mind nőivarú állatok és szexuálisan nem fejlettek. A dolgozók betakarítják az élelmet (polleneket és virágok nektárjait), építik és óvják a kaptárt, tisztítják és forgatják a levegőt csapkodván szárnyaikkal, és más szociális tevékenységeket is végeznek.

Itt a nők tartják el a családot

A királynő munkája egyszerű: erakja a petéket, amelyekből a következő generációs méhek kelnek ki. Általában csak egyetlen királynő van egy kaptáron belül. Ha a királynő meghal, a dolgozók új királynőt teremtenek, speciális eledellel etetvén egy dolgozót, amit "királyi zselének" neveznek. Ez az elixír teszi lehetővé a dolgozó átalakulását termékeny királynővé. A királynők szintén szabályozzák a kaptár tevékenységeit, kémiai anyagokat termelve, amelyek vezérlik a méhek viselkedését.

A hímivarú méheket dongóknak nevezik és a háziméhek harmadik osztályába tartoznak. Pár száz dongó él minden kaptárban tavasszal és nyáron, de kizárják őket a téli hónapokra, mikor is a kaptár átmegy túlélő-módba.

Keményen dolgozó állatok

A méhek a felgyűjtött mézen és polleneken élnek egész télen, és labdába fűződnek hogy megőrizzék a meleget. A lárvák a raktárból esznek e szezon alatt, és tavasszal a kaptár új generációtól hemzseg.