A méhek mozgalmas élete

Ha azt hiszik, hogy a rabszolgaság ideje lejárt, tévednek! Legalábbis a méhek világában még mindig tart. Az állatvilág legszorgalmasabb munkásai, a méhek ugyanis egy kilogramm méz elkészítéséhez 50-60 ezerszer repülnek ki a kaptárjaikból, hogy teli szívják gyomrukat édes virágnektárral. Teszik ezt elsősorban nem az ember kedvéért, hanem saját, jól szervezett társadalmuk fenntartásáért.

Így épül fel egy méhállam

A méhek társadalmában, akárcsak egy valódi államban mindenkinek megvan a maga feladata. A méh állam élén a királynő, vagyis az anya áll. Az anya 5 évig él és naponta akár 3000 petét is képes lerakni. Ezekből 21 nap múlva kelnek ki az utódok. A méhkirálynő színe és alakzata is más. A potroh része hosszabb, hogy könnyebben tudjon a sejtekbe petézni.

Egy méhcsaládot kb. 60 ezer dolgozó és ezer ún. here alkot. A herék feladata kizárólag az anyaméh megtermékenyítése. A dolgozóméhek a nyári időszakban mindössze 40 napig élnek. Ebből 20 napig csak a kaptárban dolgoznak. A fiatalabb méhek takarítják a kaptárt és táplálják az utódokat, míg az idősebbek viaszt építenek.

A fiatal méhek etetik az álcákat és a petéket. Emelett a takarítás is az ő feladatuk. A picit idősebb méhek már viaszt építenek. A hasalapi viaszlemezeket hatszögletű szabályos sejtekké rakják össze.

A gyűjtőméhek feladata, hogy összegyűjtsék a virágok által termelt, összetett cukrokat tartalmazó nektárt, amelyet aztán saját testükben bontanak le egyszerű gyümölcs- és szőlőcukorrá. A felderítés a kutatóméhek feladata. Ha nektárforrásra bukkannak, útjukról visszatérnek a jó hírrel és különös táncot kezdenek járni. Ezután a többi méh is kirepül, majd továbbadja a jó hírt. Igazi matematikusok, ugyanis miközben negyven km/h sebességgel repülnek, agyukban rögzítik a tereptárgyak elhelyezkedését a kaptárhoz képest.

A méh állam élén a királynő, vagyis az anya áll.

Tudtad, hogy színtévesztők?

A méhek tájékozódását pont- és összetett szemük is segíti. Ez utóbbi szervük hétezer apró szemecskéből, ún. facellából áll. Látásuk azonban nem éles, sötétben akár el is tévedhetnek. S ha mindez nem lenne elég, még színtévesztők is. Az, hogy viszonylag gyenge látásuk ellenére mégis mindig ugyanabba kaptárba térnek vissza, egy speciális illatanyagnak köszönhető. Az anya petelerakáson kívüli feladata még az, hogy olyan feromont, illatanyagot bocsájtson ki magából, amit a család érez és minden tagja ilyen illatú, a kaptár is ilyen illatú belülről.

A méhek legnagyobb ajándéka a méz

A méhek legnagyobb ajándéka a méz

Ezt magas cukortartalmú nektárból készítik, melyet mézgyomrukban tárolnak. Ehhez hozzáadják saját garatváladékukat, majd a különleges elegyet egyenletesen elterítik a hatszögletű viaszsejtekben. A mézet éjszaka, szárnyaik lebegtetésével sűrítik be. Ez az ún. ventilláció. Persze a méhek a mézen kívül más hasznos anyagokat is előállítanak. Pl. a propoliszt, ami az emberek számára természetes antibiotikum.

A méz a természet különleges ajándéka. Színe, illata és aromája attól függ, hogy milyen növényről gyűjtötték a méz alapanyagát. Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A mézet ma is szívesen fogyasztják számtalan jótékony hatása miatt. A méz táplálja a szívet, növeli az izmok teherbíró képességét, kiváló erősítőszere a sportolóknak, az idős embereknek, a fáradt szervezetnek. Jó hatással van a gyerekek fejlődésére, ajánlják a szoptató anyukáknak is. A gyomorbántalmakra is javasolják, különösen székrekedésre. Nyugtatóan hat az egész testre. Azonban nem szabad túlzásba vinni, mert a testsúlyt is növeli. A mézet kozmetikai termékek, pakolások készítéséhez is használják.

A méz az egyik legjobb érv amellett, hogy nem csupán egészséges, de akár gyógyhatású is lehet az, ami finom. Több mint kedves gesztus a természet - és persze a méhek - részéről.

Alakítsunk ki méhbarát kertet!

Biztosítsunk természetes táplálékot bizonyos növények vetésével, ültetésével! Az ilyen kertben olyan növényeket ültethetünk, amelyek a vegetációs időben nektárt, virágport szolgáltatnak a méhek számára.

Telepítsünk korán virágzó cserjéket a kertbe, például mogyorót, húsos somot, kecskefüzet, loncféléket, fagyalt! A méhek előszeretettel látogatják a fák közül az akácot, a hársat, a szelídgesztenyét. Ezek szép nagyra növő fafajok, kertünk ékességei lehetnek. Vannak külföldről származó méhlegelő fák, mint az Evódia, a mézelő fa. Egy ilyen megtermett fáról, az egy hónapig is tartó virágzásnak köszönhetően, egy méhcsalád akár 10 kg mézet is gyűjthet.

Telepítsünk minél több ősi tulajdonságokat hordozó, a helyi környezethez alkalmazkodó gyümölcsfát, melyek permetezés nélkül is bőségesen teremnek! Alakítsunk ki méhlegelő sávokat, melyek magkeverékeit fokozatosan vessük, hogy egész nyáron át folyamatosan legyen nektár és virágporforrás!

Még több ötlet itt: Hogyan tegyük a kertünket méhbaráttá>>

Vessünk mézontófüvet (facélia), bíborherét, és minél több fűszer- és gyógynövényt (levendulát, zsályát, kakukkfüvet, izsópot, bazsalikomot)! Ültessünk, egész nyáron át virágzó cserjéket, például a nyári orgonát! Alakítsunk virágzó foltokat, ne nyírjuk le teljesen sivárrá a kert füvét! Hagyjunk meg egy-két tő kígyósziszt, aranyvesszőt vagy kaszanyűg bükkönyt! Ezeket, a sok virágot hozó növényeket, nagyon kedvelik a rovarok.

Biztosítsunk ivóhelyet! Ez lehet egy kerti tavacska vagy egy friss vízzel teli tálka.

A méhek nagyon érzékenyek a növényvédő, rovarölő szerekre. Teremtsünk számukra tiszta mérgektől mentes környezetet! Ha biogazdálkodást folytatunk a kertünkben, azért nemcsak a méhecskék lesznek hálásak, de saját magunkat és családunkat sem mérgezzük.