Leváló csont-porcgyulladásos betegség (osteochondritis dissecans-OCD) kutyáknál

Leváló csont-porcgyulladásos betegség (osteochondritis dissecans-OCD) kutyáknál
Osteochondritis dissecans (OCD) a porc betegsége, amely a kutya különböző ízületeire van hatással. A test ízületeiben, ahol két csont összekapcsolódik és mozgást engedélyez, ott a porc egy kivételesen sima területe fedi be ezek felszíneit.

Osteochondritis dissecans

 

Ez egy párna szerepét tölti be és védi a mögöttes csontot. Ha bármi szétválasztja ezt a sima porcfelszínt, az izület mozgatása fájdalmassá válik. Egy kutyánál az OCD-t ennek a porcnak a sérülése vagy növekedési abnormalitása okozhatja. Ahelyett, hogy ahhoz a csonthoz lenne hozzáillesztve, amit fed, leválik vagy megtörik. A porcnak kis darabjai vagy akár az egész darab letörhet. Ezeket ízületi bognak nevezzük.

 

Ki kaphatja el az OCD?

Az OCD a nagytestű kutyák elsődleges problémája. Ritkán észlelhetjük kistestű kutyáknál és macskáknál is. A hím kutyák nagyobb termetűek, mint a nőstények ezért nagyobb igénybevételnek vannak kitéve az ízületek, így náluk gyakrabban fordul elő ez a betegség. Általában 4 és 10 hónapos kutyáknál észlelhető az OCD, de idősebb korban is kialakulhat. Néhány kutya fajtánál a nagy test ellenére csökkent ennek a betegségnek az előfordulási esélye, mint például a következőknél: dobermann pinscher, skót juhászkutya és a szibériai husky.

 

 

Morcos kutya
Morcos vagyok! (Fotó: Zombori Zoltán, flickr.com)

 

Melyek az OCD tünetei?

Az OCD megtámadhatja a váll-, könyök- és térdízületeket. Rendszerint a vállízületek a legveszélyeztetebbek. A beteg ízületek miatt a kutya sántítani kezd. Egyes kutyáknál a bicegés alig észrevehető, míg mások óvakodnak a beteg lábra helyezni a testsúlyt. Ha erőltetjük a mozgást ez a sántaság egyre hangsúlyozottabbá válik, de pihentetéssel enyhül. A váll ízület betegségénél rövidebbeket lép mellső lábával, mert óvakodik attól, hogy ennek ízületei megfeszüljenek. Ha idővel mindkét mellső lábat megtámadja a betegség, a kutya vonakodva fog csak mozogni.

 

Hogyan állapítható meg az OCD?

A diagnózis az előzetes kórismereten, fizikai- és radiológiai (röntgen) vizsgálaton alapszik. A kutya ízületeinek mozgatása fájdalommal jár a fizikai vizsgálat alatt. Az egészséges kutya nem mutat ellenállást, ha vállízületeit megfeszítjük. A beteg vállízületek mozgatása olyan fájdalommal járhat, hogy a kutya akár sírhat is vagy erősen ellenáll. AZ OCD esetében a vállízületek erőltetett mozgatása könnyen előidézheti a betegség súlyosbodását.
A radiológiai vizsgálat alátámaszthatja az ízületek betegségét. Gyakran az ízületek elernyedését azzal érik el, hogy a kutyának nyugtatót adnak. A beteg ízületről több felvétel készül és ezeket összehasonlítják az egészséges ízületről készülttel. Gyakran észrevehető a csont elváltozása a sérült porc alatt. Ha a radiológiai vizsgálat nem egyértelmű, de az OCD gyanúja még fennáll, akkor 2-3 hét múlva ajánlatos újabb felvételeket készíteni.

 

 

Kutya és játék
Nem adom!

 

Mitől alakulhat ki OCD?

Az OCD kialakulása több tényezőtől függ. Az ízületek sérülése, örökletes tényezők, hirtelen növés, hormonális egyensúlyhiány és helytelen táplálkozás vezethet az OCD kialakulásához.
Krónikus (tartós, idült) vagy akut (hirtelen fellépő, heveny) trauma vezethet az OCD kialakulásához. A porc sérülése a csontról való leválásához vezethet vagy csökkenhet a vérellátás így kis porcdarabkák keletkezhetnek. Úgy tűnik összefüggés áll fenn a szülők, az ivadékok és a betegség között. Bizonyos fajok és genetikai leszármazás esetében gyakoribb az OCD megjelenése. A szülők alapos vizsgálata szükséges a betegség kiszűréséhez, így bizonyossággal választhatjuk ki a tenyésztésre alkalmas állatokat.
A hirtelen növekedés előidézője lehet az OCD megjelenésének. Ezért érdemes kiküszöbölni az állat étrendjéből azokat a táplálékokat, amelyek gyors növekedéshez vezetnek.

 

Hogyan kezeljük az OCD-t?

Jelenleg az OCD kezelésének két módszerét ismerjük. Az egyik a konzervatív orvosi kezelés, a másik a műtéti beavatkozás. A konzervatív kezelést a betegség korai szakaszában alkalmazzák vagy akkor, amikor radiológiailag nem észlelnek elváltozást. Ez a kezelési mód a 4-8 hétig tartó szigorú pihentetést alkalmazza. Sétáltatáskor a póráz használata engedélyezett, de nem ajánlatos a szaladgálás vagy játszadozás. Gyulladás gátló vagy fájdalomcsillapító, mint a carprofen (Rimadyl) használata ajánlott. Továbbá glucosamine/chondroitin tartalmú termékek is javallottak, habár az erre vonatkozó kutatások nem igazolták teljesen a hatékonyságukat. Amennyiben fiatal kutyák esetében a konzervatív kezelés nem hatásos akkor javasolható a műtéti beavatkozás. Amennyiben a konzervatív kezelés nem válik be és a radiológiai felvételeken súlyos elváltozások figyelhetőek meg, a műtéti megoldás a legmegfelelőbb. A műtét könnyű lefolyású. A beteg ízületből eltávolítják a sérült darabot. A vállízület érintettségénél jók a kilátások. A degeneratív ízületi betegség (osteoarthritis) gyakrabban fordul elő. A könyökízületi OCD viszont hozzájárulhat más ízületi rendellenességek kialakulásához is.

 

Vizsla a vízben
Nincs kedvem úszni

 

Hogyan előzhetjük meg az OCD-t?

Az óvatos kiválasztás feltételezi, hogy a tenyésztésre kiválasztott állatnak nem volt OCD kórismerete. Fiatal nagytestű kutyákat nem ajánlott fárasztó tevékenységnek, ugrálásnak kitenni. Kemény, beton felületen könnyen OCD sérülést szerezhet a kutya vagy akár a malac is. Kiegyensúlyozott étrend elősegíti a fokozatos növekedést, így az OCD megelőzését. Kérje állatorvosa tanácsát kutyája táplálékának kiválasztásában.

 

Összefoglaló

Az OCD a porcnak egy olyan betegsége, amely a fiatal, nagytestű kutyákat támadja meg. Ezt a következő tényezők válthatják ki: genetikai, traumatikus, gyors növekedés és táplálkozási szokások. A betegség kezelése lehet konzervatív, ami a szigorú pihentetést írja elő vagy műtéti beavatkozás, ami a sérült porc eltávolításából áll. Ennek megelőzése jó genetikai választással, visszafogottabb tevékenységgel és megfelelő táplálkozással érhető el.

értékelés