A jegesmedve (Ursus maritimus, korábban Thalarctos maritimus) - 2. rész

A jegesmedve - a tökéletes medve

A jegesmedve volt a tökéletes medve. Fehér, hatalmas, misztikus. A jezsuita misszionárius, Bellarmine Lafortune írta 1930-ban: „A jegesmedvét gyalogszerrel vadászták, és a vadász legnagyobb tekintélye származott abból, hogy sikeres volt, mint jegesmedvevadász." Hihetetlenül kockázatos vadászat volt. A jég gyakran odébb sodródott, és rengeteg vadász, az üldözés hevében, szakadt el az otthonától ezen a módon. Néhányan hazaértek épségben, de mások örökre eltűntek.

Amikor egy vadász medvével tért vissza, ősi ceremóniákat tartottak, hogy a medve szellemét kiengeszteljék, mert ezalatt az idő alatt, a nagy fehérmedve szelleme, láthatatlanul, de különös módon érezhetően, a falu fölött lebegett. Ha netalán megsértették volna, akkor dühösen távozott volna és valamilyen csapás érte volna a közösséget. A medve koponyáját a közösségi házhoz, a kagrihoz vitték és egy padra helyezték. Ezen a becsülethelyen maradt, egészen a jegesmedve-táncig. Ajándékokat helyeztek a koponya mellé: bőrkaparókat, tűtartókat, félholdalakú női kést, ha a medve nőstény volt, és egy vésőkést, ha hím volt. Az ajándékoknak is megvoltak a saját szellemeik és eszenciájuk, ugyanakkor a medve lelkének a tulajdonává váltak.

A jegesmedve mágikus erői

Hogy magukévá tegyék a medve erejét, rengeteg inuit viselt amulettet, leggyakrabban egy medvefogat medálként. Az inuit sámánnak többre volt szüksége; ő azt akarta, hogy a medve szelleme az ő tornaq-ja, az ő mágikus segítője legyen. Ez egy rengeteg veszedelemmel teli keresés volt. A medveszellem vagy más néven a „repülő medve", el tudta vinni a sámánt a holdra vagy a tenger mélyére, a fókák és bálnák, valamint a rozmárok anyjához, hogy segítséget találjon népe számára. A jegesmedve szelleme képes volt megvédeni mesterét a gonosz erőktől.

Hatalmas voltam...

Jegesmedve támadások

A medvék általában barátságosak és csak ritkán támadnak anélkül, hogy provokálnák őket. De amikor az éhes medvék idegesek, irritáltak és az éhség hatja őket, viselkedésük kiszámíthatatlanná válik és ilyenkor veszélyesek lehetnek. Ez különösen igaz a fiatal medvékre (tapasztalatlan vadászok) és az idősebbekre. Ha támadnak, akkor azt meglepően gyorsan teszik. Néha hosszú, macskaszerű ugrásokkal támad, anélkül, hogy egy hangot ejtene, vagy esetleg csak morog. Ilyenkor a medve, az erő hihetetlen koncentrációjává válik, és kevés idő marad a menekülésre. Az egyetlen ismert, halálos jegesmedve támadás Hattie Amitnak ellen történt 1999-ben.

A jegesmedve vadászása

A jegesmedve különböző módokon vadászik, de magas zsírtartalmú étrendjének elsődleges forrásául szolgálnak a sarki fókák. Előfordult, hogy 38 kilómétert úszott egy lehetséges vadászhelyig. Távolabbról megérzi a szagokat, mint amilyen messzire ellát, és a hallása is igen éles. A látása viszont nagyon gyengének tűnik. Feltehetőleg rövidlátó.

Ellenségei

Hatalmas termete ellenére, nincs teljes biztonságban. A nagyteremtű fókák sokkal mozgékonyabbak a vízben a medvéknél és néha megharapják őket. A szárazföldön, a sarki farkasok megpróbálhatják a jegesmedve kölyköket az anyjuktól elválasztani. Noha az ember a legrosszabb ellensége, az egyetlen állat, amelyiktől a jegesmedve valóban fél, az a rozmár. Az elefántcsontszerű agyarral felszerelt, erős és ellenséges rozmár, több mint puszta ellenfele. Folyamatos ellenségeskedés zajlik közöttük, melyben gyakran mindkét fél odavész.

Nem vagyok biztonságban!

A jegesmedve megtámadja a rozmárt

Ha egy medve tudja, hogy egy rozmár van a közelében a vízben, akkor nem mászik be a vízbe, mert tudja, hogy ha szembekerül annak támadási elemével, valószínűleg vesztesként kerül ki. A tengeri emlős képes az agyarát teljes hosszában mélyeszteni a medvébe. Néha a jegesmedvének még van ideje egy utolsó támadásra, mielőtt a rozmár megölné, és ez az oka annak, hogy gyakran találják a két állat tetemét egymás mellett. A szárazföldön viszont, a jegesmedve támadása általában halálos a rozmár számára.

Jegesmedvék, Nanook, a nagy fehérmedve

A szellemmedvék leghíresebbikét Alernerk mellett, a mai Igloolik településhez közel találták meg, Kanadában. Elefántcsontból lett kifaragva, 15 cm nagyságú és kb. 1500 évvel ezelőtt készült. A medve teste megnyúlt és úgy ábrázolták, mintha repülne. Egy stilizált csontváz van belevésve és egy kicsinyke rekesz van a nyakán, egy csúsztatható fedéllel. Valószínűleg egy sámán szellem segítőjét ábrázolja. Az idősebb férfiak még ma is tisztelettel beszélnek Nanook-ról, a nagy fehér medvéről. De a mágia világa, amikor ember és állat egy birodalomba tartozott, véget ért, és a déli ember, akinek kultúrája elsöpörte az észak, ősi hiedelmeit, nincs tisztelettel a jegesmedvék iránt.

Számára, a medve egy ellenség volt, mellyel az exotikumok iránti ősi vágyát csillapította. Tőrbecsalta, majd gyakran ördögi kegyetlenséggel ölte meg. Néha hekatombákban mészárolta le, hogy a pórnépet szórakoztassa.

Egy nevezetes napon Kr.u. 237-ben a Kolosszeumban, mialatt 50.000 néző őrjöngött, a gladiátorok 1000 medvét öltek meg. Ezt az eseményt, egy hihetetlenül gazdag római támogatta, aki később I. Gordian császárként lett közismert.

Buggy, buggy, buggy

Tények a jegesmedvéről

• Név: Jegesmedve (Ursus maritimus)
• Ország: Állatok (Animalia)
• Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
• Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
• Osztály: Emlősök (Mammalia)
• Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
• Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)
• Öregrend: Laurasiatheria
• Rend: Ragadozók (Carnivora)
• Család: Medvefélék (Ursidae)
• Alcsalád: Ursinae
• Nem: Ursus
• Faj: U. maritimus
• Nagykorúság: 3-5 évesen
• Élethossza: 20-30 év a vadonban
• Mérete: 130-190 cm
• Súlya: 400-600 kg a hímeknél, 200-300 kg a nőstényeknél
• Élőhelye: a sarkkör vidéki jégmezői
• Étrendje: fókák, agyaras cethalak, rozmárok, belugák, fű, tengeri moszat és bogyók
• Vemhessége: 6-9 hónap
• Kölykök: általában 2
• Előfordulási helye: a sarkkör vidékein és délen, egészen Újfullandig