A 2012-es év madara: az egerészölyv (Buteo buteo)

A legtöbb szavazat az egerészölyvre érkezett, így jövőre ennek a ragadozó madárnak a védelmével foglakozik kiemelten az MME. Az elmúlt három hónapban 11.165 voks érkezett a három madárfajra, a második helyen - alig több mint 180 szavazattal lemaradva - a feketerigó végzett, de sokan „támogatták" a vörös vércsét is. Az egerészölyv győzelméhez vélhetően a védett madarak, köztük ragadozók lőhetővé tételével kapcsolatban felmerül vadászati kezdeményezések is hozzájárultak.

Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul. Nevét arról kapta, hogy előszeretettel vadászik egerekre és más rágcsálókra. Mivel táplálékforrása egész évben a rendelkezésére áll, hazánkban állandó madár, sőt állománya télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányokkal is. Az egerészölyveket gyakran látni forgalmasabb utak, autópályák mellett a szalagkorlátokon, vadkerítések tartóoszlopain ülni, hogy a kezelt gyepfelületek nyújtotta könnyebb zsákmányszerzési lehetőséget kihasználják. A hazai egerészölyv populációra jelenleg a középfeszültségű elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés és a közelmúltban elharapódzott mérgezési hullám jelentik a legnagyobb veszélyt, az elmúlt években ölyvek ezrei pusztultak el így. További veszélyforrást jelenthet a faj állománystabilitására nézve az a téves információkon alapuló törekvés, amely az ölyvek „túlszaporodására" és „károkozására" hivatkozva újra vadászhatóvá kívánja tenni a madarat.

Az kampány január elsejével indul, a most következő hónapok a szakmai és kommunikációs anyagok elkészítésével telnek. Az MME tudományosan alátámasztott tényekkel szeretné cáfolni a faj túlszaporodásáról és táplálkozási szokásairól elterjedt téves információkat. Az országos Mindennapi Madaraink Monitoringja felmérések eredményei alapján az egerészölyv hazai állománya nem mutatott lényeges változást az elmúlt 10 évben. A korábbi célzott táplálékvizsgálatok azt mutatják, hogy a faj apróvadra és háziállatokra gyakorolt hatása elenyésző, míg komoly gazdasági hasznot hajt a mezőgazdálkodóknak rágcsálófogyasztásával. Ezen vizsgálatok eredményeit szintén további szisztematikus adatgyűjtéssel kívánja igazolni a szervezet.

Biztosítani kell az egerészölyv és az összes többi ragadozómadár-faj törvényes hazai védettségét, amelyre egyébként nemzetközi természetvédelmi egyezmények is köteleznek minket. Ez azért is nagyon fontos, mert a vadászok sokszor nem rendelkezek a nagy speciális gyakorlatot igénylő fajismerettel, így az egerészölyv lelövésének engedélyeztetésével nagy valószínűséggel számos más védett és fokozottan védett ragadozó madár is áldozatul esne. Az egerészölyv az áramütések és a mérgezések leggyakoribb áldozata, így kiválóan alkalmas ezeknek természetvédelmi problémák kommunikálására is.