A juhok vemhességi ideje 150 nap (szélsőértékek 138-156, a vemhesség ideje alatt a juh nem ivarzik, étvágya, testsúlya növekszik, az utolsó két hónapban a hasa megnő, jobb alsó széle kidudorodik.
AnyahasználatA magyar piaci érdek hangsúlyozottan igényli a folyamatos bárány-elôállítást. Természetesen számolni kell azzokkal a problémákkal, amely a juh faji sajátosságaiból ered. Az év eltérô idôszakában különböznek a termékenyítés és bárányozás nehézségei. Sem az ivarzási százalék, sem az ovulációs ráta, sem a termékenyülés eredménye nem egyforma a különbözô hónapokban. Sôt ezzel egyidejûleg a termékenyítés költségei sem azonos szintûek. A várható szaporulatot a biológiai lehetôségeket tükrözô táblázatból jól kiszámíthatjuk ( táblázat). Természetesen lehetnek ettôl eltérô eredmények, amelyet az eltérô tenyésztési gyakorlat okozta genetikai változás mellett, az idôjárás és a takarmányozás egyaránt befolyásolhat.Az anyahasználat tervezését a várható szaporodásbiológiai mutatók figyelembevételével a három fô piaci idôszakhoz igazodva végezzük el. A két stabil idôpont mellett a karácsony elôtti idôszak (december 1 - december 20) a Nagyboldogasszony ünnepe elôtt (július 15 - augusztus 5), a harmadik ciklus változó évrôl-évre a naptárban az a húsvét, amely február végétôl április közepéig terjedhet, de idôtartama nem igen haladja meg a 20 napot. A karácsonyi és húsvéti idôszakban fôleg a tejes, a harmadik idôszakban és az év egyéb szakaszaiban nagyobb testtömeg összetételben igénylik. Ennek megfelelôen kell az áru-elôállítást ütemezni.A juhászatokban ismert az évenkénti egyszeri és sûrített elletés rendszere. Az évenként egyszeri elletésnek az együttes és osztott formáit ismerjük. Az együttes állomány elletést a fô szezonban augusztus 15-tôl november 15-ig végezhetik. Kedvezô esetben nem húzódik szét 4 hétnél hosszabbra, de semmikép nem ajánlatos, hogy 6 hétnél tovább tartson. Ellenkezô esetben a bárányok túlságosan szétnônek és ennek nagy hátránya jelentkezik mind a technológiában, mind pedig az értékesítésben.Elônye ennek atz éves egyeszeri elletési technológiának, hogy egyszerû és produktivitása egy aktust figyelemve véve a legjobb. A takarmányozás költségeinek alakulása az átlagostól rosszabb, hiszen a vemhesség végsô szakasza és a tejelés jelentôs része termesztett takarmányokon történhet, tejelés késôbbi szakasza eshet a legeltetés idôszakára. Nagymértékben befolyásolja a fenti arányokat a húsvét idôpontja.Ezt a szaporítási szisztémát alkalmazzák a tejelô juhászatok számára, mert a húsvét gyors és a laktáció elején történô leválasztást tesz lehetôvé, így a kifejhetô tej mennyisége a legelôrôl ellátott állományok esetén a legkedvezôbb költség mellett a legnagyobb lehet.Valójában a gyakorlati életben évenkénti egyszeri elletés osztott formában történik, azaz a fôidôszak kiegészül egy második termékenyítési ciklussal, éppen azért, hogy az esetlegesen üresen maradt anyajuhokat ne "cipelje" a nyáj magával hozam nélkül egy egész évig. Általában az állomány húsz százalékának termékenyítése eshet a pótszezonra.A sûrített elletés alkalmazását sok tényezô figyelembevételével javasolhatjuk. Elsôsorban az állomány nagysága, azt követôen annak takarmányozási színvonala emelhetô ki ezen döntést segítô elemek közül. A leggyakrabban alkalmazott változata a nyolchónaponkénti elletés, amelyhez az állományt feloszthatjuk 3 csoportra, de a gyakorlatban a nyolchónaponkénti termékenyítési ciklushoz magától állnak be az arányok az állományban.A rotációs tervezés csak akkor indokolt, ha az állomány takarmányozási színvonala és biológiai állapota lehetôvé teszi a 8 héten belüli leválasztást és a nyolchónaponkénti termékenyülést. Ebben az esetben a kiindulási alap az értékesítési idôpont illetve az értékesítési átlagos testtömeg lehet. Például decemberi értékesítés esetén 20 kg-os átlagos testtömegben a számítást a következôképpen végezzük.A 20 kg-os átlagos testtömeg az értékesítés elôtt átlagosan 60 nappal történô elletéssel érhetô el. Az állomány ellése 80-90 nappal az értékesítés elôtt kell hogy kezdôdjön és mintegy 30-40 nappal ellôtte kell hogy befejezôdjön. Így az állományunk 13-27 kg között kerülhet értékesítésre. Természetesen az anya rossz elôkészítése, a bárány rossz genetikai képessége lehetetlenné teszi a folyamat ilyen ütemezését, és így a sûrített elletés alkalmazását nem teszi lehetôvé. Ez a módszer lehetôvé teszi egy részt, hogy a termékenyítést az értékesítés elôtt 240 nappal kezdjük, annak idôtartama a hat hetet ne haladja meg és a választást is ehhez a rendszerhez igazíthassuk. E ritmusban megvalósíthatjuk, hogy az állomány nyolc hónap múlva újra elljen és az augusztusi értékesítés idôpontjára új hasonló testtömegû bárányt produkáljon az anyajuh. Hasonló szisztémával számítva a következô elletés és értékesítés a hagyományos húsvéti szezonra esik. Természetesen még jó színvonalú elletés mellett a merinó fajta tulajdonságai miatt, hogy az állomány egy része nem tudja követni ezt a ritmust. Elônye ennek az elletési metódusnak, hogy alkalmazkodik a piachoz, költségszintje átlagos, hozama mintegy 25-30 %-kal magasabb az évenkénti egyszeri elletésnél.Hátrányául felróható viszont, hogy magasabb szintû felkészültséget, nagyobb szakértelmet igényel. Gazdasági megfontolásuk mellett ivarzás szinkronizálással az elletés megoszlása és szaporulata kedvezôbb arányba hozható.Ismert még a sûrített elletésnek 3 évenkénti 5 elletési ciklusra is, ennek a gyakorlatban azonban nincs létjogosultsága.A folyamatos elletés ideális eredményeket hozhatna a juhok szaporodásbiológiájában. Piaci pozíciók szempontjából is ez lenne a legkedvezôbb. Azonban nem feledkezhetünk meg arról a tényrôl, hogy egyéb tényezôk, a takarmányozás színvonala, a szakmai felkészültség, az állomány genetikai képesség stb. mellett is csak megfelelô állománynagyság esetén alkalmazható.Bár errôl a nagyságrendrôl viták vannak, nem tartjuk indokoltnak bevezetését csak olyan nagyságú, egy telepen lévô állományban, ahol havonta 250-300 termékenyülésre számíthatunk a legrosszabb termékenyülést biztosító hónapban is. Ez pedig csak 4000 anyajuh feletti létszám esetén képzelhetô el.Az egész állományban állandó a fedeztetéts , a termékenyülôk, ivarzók, netán a nem ellôk kiválasztása. E módszer alkalmazása a nyájrendszert és annak munkaszervezetét feleslegessé teszi, illetve megkérdôjelezi, azonban számtalan eszköz, biotechnológiai módszer alkalmazását teszi szükségessé. Ahhoz, hogy az egy-egy nyáj "összeûzetése" 1 hónap alatt eredményes legyen az ivarzás szinkronizálás, az ultrahangos vemhesség vizsgálat, a "bélyegzôpárnás" kosok alkalmazása, ad "flus hingolás" egyaránt segítséget ad, de csak együttes alkalmazásuk jelent garanciát a teljes hatékonyságra.Ezek alkalmazása a sz. táblázat ismeretében gazdasági megfontolás kérdése.