771. Hogyan erősíthetjük kutyánk immunrendszerét?
A kutyád immunrendszerének erősítése kulcsfontosságú az egészsége és hosszú élettartama szempontjából. Adunk hozzá néhány tippet!
A kutyád immunrendszerének erősítése kulcsfontosságú az egészsége és hosszú élettartama szempontjából. Adunk hozzá néhány tippet!
A korai diagnózis a legjobb esélyt nyújtja a rákban szenvedő macskák számára. A rák diagnózisa olyasmi, amit senki sem szeretne hallani, legyen szó emberekről vagy kedvenc állatainkról. A rák valós félelem, és ez a kockázat növekszik, ahogy mi (és állataink) öregszünk. Valójában becslések szerint minden ötödik macskát rákosnak diagnosztizálnak. Tehát bár örülünk annak, hogy macskáink tovább élnek, ez egyúttal növeli a rák kialakulásának kockázatát is. Szerencsére a rák megértésében és kezelésében elért haladásnak köszönhetően ma már több kezelési lehetőség áll rendelkezésre, amelyek segíthetnek abban, hogy macskánk minél tovább egészséges és boldog maradjon.
Ne aggódj—a legtöbb könnyen javítható! A kedvenced annyira a családod része, hogy soha nem gondolnál arra, hogy bántanád. Mégis, még a legjobb szándékú háziállattartók is akaratlanul káros helyzetbe hozhatják állataikat. A túl sok ételtől kezdve a biztonságtalan autóutakig, érdemes figyelni ezekre az öt nem nyilvánvaló veszélyre, hogy segíts kedvencednek a lehető legegészségesebb és legboldogabb életet élni.
A száraz bőr általában nem súlyos probléma, de nagyon kellemetlen lehet a macskád számára. Így szabadulhatsz meg a viszketéstől! Ahogy nekünk, az embereknek, úgy a macskáknak is előfordulhat, hogy száraz lesz a bőrük. Ez gyakran télen jelentkezik, amikor a hideg levegő kint és a fűtés bent kiszáradtja a levegőt, de más időszakokban is előfordulhat. A jó hír az, hogy az alkalmi enyhe viszketés és a korpa a száraz bőr miatt általában nem aggasztó. Ha azonban a macskádnak tartósan száraz a bőre, vagy más bőrprobléma vagy betegség tünetei is megjelennek, akkor érdemes felkeresni az állatorvost.
Bár néha úgy tűnhet, hogy a macskák közönyösek, valójában magányosak lehetnek, ha nem vagy velük. A macskákról általában azt gondoljuk, hogy titokzatosak, függetlenek és távolságtartóak. De az igazság az, hogy a macskák szeretnek minket – annyira, hogy néha hiányunkat érzik. És bár a tünetek nem mindig nyilvánvalóak, a macskák szeparációs szorongása valós probléma.
Kedves Gazdi! A tünetek alapján elég valószínű, hogy húgyköve, vagy vesehomokja van a malackának. Vagyis kristályszerű vizeletlerakódás van valahol, ami miatt nagyon fájdalmas neki a pisilés. Emiatt nem eszik zöldséget, rájött, ha több folyadékot vesz fel, többet pisil. A kevés folyadék bevitele nem tesz jót ebben a melegben, illetve a lerakódás gyulladást is okoz. Kezeletlenül néhány nap, 1-2 hét múlva jönni fog a rózsaszínes-véres pisi, a gyulladás miatt nem evés stb. ez egy fájdalmas betegség, magától nem múlik el, ha nem kezelik. Javasolnám, hogy minél hamarabb vigye állatorvoshoz, mert állatorvos jó eséllyel tudja kezelni, a kő/homok eltávolítható. Általában a kemény víztől alakul ki ez a malackáknál,vagy ha keveset iszik tartósan. A vizét ajánlott lenne alacsony ásványianyag tartalmú szénsavmentes ásványvízre cserélni, olcsó is jó, és valószínűleg gyógyulás után nem fog még egyszer kialakulni a kövesség. Nagy Nóra tengerimalac tenyésztő
A fotó alapján, ha jól látom (bár ezt élőben kellene vizsgálni...) a bőr ép, csak (tisztálkodás közben) a szőrszálak végeit rágja le a cicus. Ennek a betegségnek a neve: Trichotillomania. Az esetek nagyrészében pszichés (és hormonális) eredetű. Kezelése elég változatos, valamikor magától rendeződik. Javasolnám ezügyben keressen fel egy állatorvos kollegát.
A hányás önmagában általában még nem betegség.A kutyánál könnyen megy a hányás, kivált ha sokat és mohón evett. A kihányt ételt gyakran rövid idő után ismét megeszi. Ha a kutya mélyen lehorgasztott fejjel, kúszva jár-kel, öklendezik, számíthatunk arra, hogy rövidesen hányni fog, tehát igyekezzünk vele mielőbb ki a szabadba.A kutya szokatlanul száraz és forró orra valami betegségnek lehet az előjele.Mivel azonban ez a jelenség alvás vagy megerőltető munka után, nagy hőségben, sőt száraz földben való turkálás következtében, néha pedig a tüzelő szukánál is előfordulhat, mielőtt az állatorvoshoz szaladnánk, figyeljük egy ideig, mert lehet, hogy rövidesen ismét hideg és nedves tapintású lesz az ijedelmet okozó orr, ahogy az az egészséges kutya orrához illik.Ha csakugyan okunk van betegségre gyanakodni, mérjük meg a kutya hőmérsékletét.A hőmérés technikája: A lázmérő valamilyen síkosítóval ellátott hegyét kb. 3 cm mélyen bedugjuk a kutya végbélnyílásába. (Hagyományos lázmérőt 3-4 percig tartsunk bent.) Közben, amit feltétlenül a falkavezértként tisztelt gazda végezzen, a kutyát le kell fogni. A kutya normális hőmérséklete 37,4-39 C között ingadozik. Ha a hőemelkedés meghaladja a 39,3 C fokot, állatorvoshoz kell fordulni.Ha úgy érezzük, hogy kutyánk viselkedése és állapota komolyabb megbetegedésre enged következtetni, haladéktalanul vigyük állatorvoshoz.Mint amikor emberről van szó, a laikus a kutyáról se akarja maga megállapítani a diagnózist. A különböző feltevések és téves elképzelések sok bajt okozhatnak. A betegség felismeréséhez, kezeléséhez és gyógyításához feltétlenül szakmai tudás és gyakorlat kell.
Az agresszív kutya A kutyákban az agresszió a fajra jellemző, valamilyen ingerhatás következtében kiváltódó, fenyegető és támadó, de természetes viselkedésforma. A kifejezést - agresszív - emberi oldalról nézve nehéz egyértelműen meghatározni. Nagyon sok ember az agresszív jelzővel fejezi ki az állat viselkedésformáját már akkor is, ha a kutya morog, vicsorít vagy ugat. Ezzel szemben a tapasztalt kutyatartók és kinológiai szakemberek csak akkor nevezik agresszívnak a kutyát, ha az valakit szándékosan támadott, űzött és megsebesített. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy arra a kérdésre: "Miért agresszív egy kutya?", szintén nem adható egyetlen és minden helyzetre, minden állatra vonatkozó felelet. Némelyik kutyaazért támad, mert ragadozó, és vadászösztönéből fakadóan szándékosan meg akarja ölni potenciális áldozatát (a zsákmányszerzés ugyan etológiai értelemben nem agresszió, az emberrel szemben azonban mégis akként nyilvánul meg, ezért itt tárgyalnunk indokolt). Más kutyák azért, mert helytelen vagy elégtelen szocializáció következtében nem tanulták meg a megfelelő kontaktusfelvételi módokat, viselkedésformákat. Megint mások azért, mert félnek, és megpróbálják a "legjobb védekezés a támadás" stratégiáját alkalmazni. Állat-viselkedéstani szempontból nézve megállapítható, hogy a kutyák agresszív viselkedése természetes stratégia, amely a környezet irányába történő alkalmazkodóképességüknek a velejárója. Alapjában - nagyon leegyszerűsítve - azt szolgálja, hogy megkapják, amit akarnak, és megelőzzék azt, amit nem akarnak. Biológiailag az állat arra programozott, hogy minden számára nemkívánatos esetben agresszióval reagáljon. Az agressziót - mint sok más viselkedési formát - a kutyáknál tanulási folyamat befolyásolja, amely tapasztalati értékekkel szolgál, és következményeket von maga után. Az agresszió tehát egyrészt veleszületett, a kromoszómák által genetikailag meghatározott, másrészt tanulási folyamat során kialakult tulajdonság. Az agresszív kutya kezelési lehetőségei Varázsszer vagy csodamódszer nincs, mert az agresszió ellen nincs teljes és tökéletes végeredményt adó gyógymód. Az agresszivitásban megmutatkozó, berögződött megszokást csak nagyon nehezen és lassan lehet kitörölni az állat viselkedésrepertoárjából. Sok esetben még gyakori visszaesések is nehezítik a folyamatot, amikor az agresszív megnyilvánulást esetleges pótolandó másik cselekvés nem hozza meg számára a kívánt eredményt. Talán egyetlen más viselkedési problémára sem igaz annyira, mint az agresszivitásra, hogy csak a kutya egyéni helyzetére és körülményeire szabott tréning és terápiaprogram hozhat igazán jó eredményt. A szóba jöhető módszerek egy kutya agresszív megnyilvánulásainak csökkentésére: - tréning a klasszikus és operatív módszerek kombinációjával;- deszenzibilizálás;- ellenkondicionálás;- klikkertréning;- gyógyszeres kezelés;- Bach-virágterápia;- homeopatikus szerek;- sterilizálás/kasztráció;- ASP (antistressz-program);- a kutya fizikai és szellemi igényeinek tökéletes kielégítése. A különféle szervi megbetegedések, belső fájdalmak erősen befolyásolják a kutya központi idegrendszerét, ennek következtében viselkedési változásokat, sok esetben növekvő agresszivitást válthatnak ki a kutyában. Ezért fontos, hogy mielőtt az agresszivitás kezelésének módját a gazdi eldönti, alapos állatorvosi ellenőrzést végeztessen a kutyán. AKI SEGÍTHET: Stefan Siman állatterapeuta, kutyatréner
Az agresszív kutya A kutyákban az agresszió a fajra jellemző, valamilyen ingerhatás következtében kiváltódó, fenyegető és támadó, de természetes viselkedésforma. A kifejezést - agresszív - emberi oldalról nézve nehéz egyértelműen meghatározni. Nagyon sok ember az agresszív jelzővel fejezi ki az állat viselkedésformáját már akkor is, ha a kutya morog, vicsorít vagy ugat. Ezzel szemben a tapasztalt kutyatartók és kinológiai szakemberek csak akkor nevezik agresszívnak a kutyát, ha az valakit szándékosan támadott, űzött és megsebesített. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy arra a kérdésre: "Miért agresszív egy kutya?", szintén nem adható egyetlen és minden helyzetre, minden állatra vonatkozó felelet. Némelyik kutyaazért támad, mert ragadozó, és vadászösztönéből fakadóan szándékosan meg akarja ölni potenciális áldozatát (a zsákmányszerzés ugyan etológiai értelemben nem agresszió, az emberrel szemben azonban mégis akként nyilvánul meg, ezért itt tárgyalnunk indokolt). Más kutyák azért, mert helytelen vagy elégtelen szocializáció következtében nem tanulták meg a megfelelő kontaktusfelvételi módokat, viselkedésformákat. Megint mások azért, mert félnek, és megpróbálják a "legjobb védekezés a támadás" stratégiáját alkalmazni. Állat-viselkedéstani szempontból nézve megállapítható, hogy a kutyák agresszív viselkedése természetes stratégia, amely a környezet irányába történő alkalmazkodóképességüknek a velejárója. Alapjában - nagyon leegyszerűsítve - azt szolgálja, hogy megkapják, amit akarnak, és megelőzzék azt, amit nem akarnak. Biológiailag az állat arra programozott, hogy minden számára nemkívánatos esetben agresszióval reagáljon. Az agressziót - mint sok más viselkedési formát - a kutyáknál tanulási folyamat befolyásolja, amely tapasztalati értékekkel szolgál, és következményeket von maga után. Az agresszió tehát egyrészt veleszületett, a kromoszómák által genetikailag meghatározott, másrészt tanulási folyamat során kialakult tulajdonság. Az agresszív kutya kezelési lehetőségei Varázsszer vagy csodamódszer nincs, mert az agresszió ellen nincs teljes és tökéletes végeredményt adó gyógymód. Az agresszivitásban megmutatkozó, berögződött megszokást csak nagyon nehezen és lassan lehet kitörölni az állat viselkedésrepertoárjából. Sok esetben még gyakori visszaesések is nehezítik a folyamatot, amikor az agresszív megnyilvánulást esetleges pótolandó másik cselekvés nem hozza meg számára a kívánt eredményt. Talán egyetlen más viselkedési problémára sem igaz annyira, mint az agresszivitásra, hogy csak a kutya egyéni helyzetére és körülményeire szabott tréning és terápiaprogram hozhat igazán jó eredményt. A szóba jöhető módszerek egy kutya agresszív megnyilvánulásainak csökkentésére: - tréning a klasszikus és operatív módszerek kombinációjával;- deszenzibilizálás;- ellenkondicionálás;- klikkertréning;- gyógyszeres kezelés;- Bach-virágterápia;- homeopatikus szerek;- sterilizálás/kasztráció;- ASP (antistressz-program);- a kutya fizikai és szellemi igényeinek tökéletes kielégítése. A különféle szervi megbetegedések, belső fájdalmak erősen befolyásolják a kutya központi idegrendszerét, ennek következtében viselkedési változásokat, sok esetben növekvő agresszivitást válthatnak ki a kutyában. Ezért fontos, hogy mielőtt az agresszivitás kezelésének módját a gazdi eldönti, alapos állatorvosi ellenőrzést végeztessen a kutyán. AKI SEGÍTHETNEK: Stefan Siman állatterapeuta, kutyatréner Kutyasuli