1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Kedves Kisfejes! Ha Ön három éve nevelgeti a madarát, és még mindig nem tudja, hogy mi a kedvenc csemegéje szegény nimfának, akkor valószínűleg baj lehet az odafigyeléssel meg a törődéssel. Semmiképp sem kell a netről jutalomfalatokat rendelnie (annál kevésbé, mivel madarak számára ezek általában nem falatok, hanem rudak, amiknek a rágcsálása sokáig tart), hanem Ön figyelje meg, hogy mi az, amit a madara biztosan szívesen fogad, és két pillanat alatt lenyelhető. Látatlanban javasolnám az alma- vagy salátadarabokat, esetleg pár szem napraforgót. De legjobb, ha a madara dönt: ő tudja, hogy mit fogyaszt legszívesebben. Mindazonáltal a jutalomfalatnál fontosabb és célravezetőbb a dicséret: ha megfelelő a madár és a gazdi kapcsolata, nincs az a jó falat, aminek jobban örülne, mint a teljesítményeiről zengedezett ódáknak. Hogy ő milyen ügyes, okos meg bátor madár, azt minden papagáj imádja hallgatni – feltéve, hogy bensőséges a kapcsolata a gazdájával, és a gazdi komolyan is gondolja, amit mond. Mert a hamisságot minden állat megérzi… Ami a neten keringő papagájos videókat és kunsztokat illeti, arról az a véleményem, hogy semmiképp sem jelenthetnek követendő példát, az utánzásuk pedig nem tűzhető ki célnak egy szegény kis nimfa elé. Láttam már én is fantasztikus papagájos videókat – na de láttam kötéltáncosokat meg operaénekeseket is, mégse jutott eszembe, hogy holnaptól megpróbáljak ezekre gyúrni. Ugyanis ahhoz más is kell, nem csak nagy elszánás és rengeteg tanulás. Ahogy az emberek többségéből sem lehet kötéltáncos vagy operaénekes, úgy a papagájok sem feltétlenül alkalmasak kivétel nélkül arra, hogy jobbnál jobb mutatványokkal kápráztassák el a gazdi vendégeit. Köztük is vannak tehetséges és szerényebb képességű példányok – és ezt tudomásul kell vennünk, mint ahogy az embergyereket is olyannak szeretik a szülei, amilyenre sikeredett. A papagájból is csak annyit lehet kihozni, amennyit a vele született képességei megengednek: a jutalomfalattól nem lesz okosabb. Az viszont biztos, hogy minden tanulásnak alapvető feltétele a madár és gazdája közötti nagyon szoros, szeretetteljes, bensőséges kapcsolat. Amíg ez nincs meg, a világon semmit nem fog tanulni a papagáj. Ha az Ön madara három év után még fél a gazdi kezétől (a gazdi meg nem tudja, mi a madárka kedvenc elesége), továbbá a saját nevére sem hallgat szegény jószág, akkor itt valami nagyon el lett rontva, és ezen már nehéz lesz segíteni. Nincs kizárva, hogy egyszerűen pechje van, és egy különlegesen félénk példányt fogott ki a madárkája személyében; az sincs kizárva, hogy az előző gazdájánál szerzett rossz tapasztalatokat és vált bizalmatlanná a madárka – de sajnos az sincs kizárva, hogy az Ön stílusa, életvitele olyan, ami esetleg a madarában félelmet kelt, vagy legalábbis nem növeli a biztonságérzetét. Hogy így van-e, azt én természetesen nem tudom, ezt Önnek kell megítélnie. Általánosságban elmondható, hogy a madár akkor érzi magát biztonságban, ha mindig tudja, mikor mire számíthat (vagyis van egy állandó napirendje), a kalitkája körül béke és nyugalom van, nem ijesztgetik erős zajok és nincs körülötte túl nagy forgalom idegen emberekből. A gazdi feltétlen szeretete pedig alapkövetelmény: e nélkül szóba se jöhet semmiféle tanulás, hisz a madár nem is a saját szórakoztatására, hanem inkább a gazdi kedvéért, a gazdi elismeréséért tanul meg valamit, ha megtanul. Ennek első feltétele, hogy nagyon szeresse a gazdáját, és akarjon megfelelni neki… Ha ez a (kölcsönös) szeretet hiányzik, nehéz lesz bármilyen trükkre vagy mutatványra rábeszélnie a madarát. Ha viszont megvan, akkor nem kell más a tanításhoz, csak rengeteg türelem és kitartás – soha nem elfelejtve és soha fel nem róva, hogy a madárka csak azt tudja produkálni, amit a meglévő képességei lehetővé tesznek. A próbálkozáshoz kívánok sok sikert mindkettőjüknek: Bukuli Ágnes
Bizonyára valamilyen, táplálékfelvétellel összefüggő szőr / bőr megbetegedés van a háttérben, esetleg allergikus megbetegedés. Csak egy alapos állatorvosi vizsgálat adhat pontos választ a kérdésére. MIndeképpen keresse fel állatorvosát!
Tüzelés alatt lehetőség szerint nem kell a szukát hosszabb sétára vinni, csak amig a szükségét elvégzi. A fogamzóképesség a vérzés elmúltával, általában a 10-15 nap között áll fenn, olyankor különösen vigyázni kell arra hogy nehogy nem kívánt fedezés történjen. Amennyiben olyan helyre tudják vinni sétálni a tüzelő szukát ahol más kutyával nem találkozhat, akkor annak semmi akadálya nincs.
Még két fajtatiszta állat pároztatása esetén sem lehet előre megmondani, hogy lesz-e komplikáció az ellésnél, ilyen esetben pedig pláne nem.
Üdv, Haladjunk sorba: Az etetéssel kapcsolatban, nincs semmi különleges teendő, ha jobban lesz a teknős elkezd majd enni, forszírozni nem lehet különösebben. Ha a kondíciója különben nem rossz akkor ki fogja bírni a pár hetes koplalást. Éjszaka nem napozik...Azért ül kint a szárazon, mert meg van fázva, ilyenkor nem szívesen mennek bele a vízbe. A víz hőmérséklete akvárium fűtővel megfelelő ha 26 fokos. Arra kell ügyelni, hogy az akvaterrárium le legyen takarva, így a víz feletti levegőréteg ugyan olyan meleg lesz mint a víz. Gyakori hiba, hogy az akvárium nincsen letakarva, ekkor szoktak pl. 1-1 szellőztetés során megfázni a teknősök, akik a meleg vízben ülve hideg levegőt lélegeznek be. A szárazulat fölé olyan napozólámpát érdemes tenni, ami kb. 35 C fokos hőmérsékletet biztosít közvetlenül a lámpa alatti részen... Üdv-Éva