1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Több oka lehet: vérzékenység (patkényméregmérgezés), mechanikai ok (idegen test, ütés), magas vérnyomás, vérérfal gyengülése, gombás helyi fertőzés, stb. El kellene vinni orvoshoz.
A hányás, nyálkás széklet, levertség sokféle betegség tünete lehet. A hányadék színe, amennyiben nem tartalmaz alakos elemeket (pl. takarmányt), vagy vért, rendszerint sárgás színű. Ez a szín a gyomorsav (sósavas pepszin) normális színe. A zöldes árnyalat gyakran az emésztési rendellenességben szenvedő kutya (macska) "legeléséből" (fű, gyomok rágcsálása) adódik. Gyakran említik, hogy a hányadék habos. Nos, ez sem valami különleges jel, csupán arról van szó, hogy az öklendezés során a váladék felhabosodik. Hasnyálmirigy gyulladás esetén is lehetnek ilyen tünetek, de ez a betegség - szerencsére - viszonylag ritka. Egyéb emésztőszervi megbetegedésektől a legegyszerűbben vérvizsgálattal lehet elkülöníteni. Míg az emésztőszervi megbetegedések (mint pl. gyomor- bélgyulladás) viszonylag rövid idő alatt gyógyulhatnak, a hasnyálmirigy gyulladás hosszadalmas, "macerás" betegség, nemegyszer végzetes kimenetelű is lehet minden beavatkozás ellenére. Nemegyszer intenzív (kórházi) kezelést igényel, mert a "nulldiétás" állatot mesterségesen kell táplálni (infúziókkal). Gyakori eset, hogy azonosnak látszó tünetek mellett egyszer gyorsan, máskor lassabban, vagy egyáltalán nem gyógyul az állat. Ennek az az oka, hogy azonos tünetek hátterében is sokféle betegség lehet. Hogy miről is van szó, ennek kiderítése az állatorvos feladata. A pontos diagnózis felállítása gyakran nem egyszerű, és az ahhoz szükséges vizsgálatok manapság nem kis anyagi terhet rónak az állattartóra. Az ismétlődő hányás, hasmenés az állat kiszáradásához vezethet, ezért igen fontos a folyamatos, rendszeres állatorvosi vizsgálat és kezelés (gyakran szükség van - egyéb gyógyszerek mellett - infúziókra is). Ezért ha nem javul az állat állapota, újra meg újra vigyék vissza az állatorvoshoz.
Az ismétlődő hányás, öklendezés, étvágytalanság, elesettség a mérgezésen kívül egyéb betegségek tünete is lehet. Az emésztőszervi megbetegedéseken kívül vírusos betegségek esetében is jelentkezhet ilyen. Persze a legtöbb mérgezés is hányással, hasmenéssel kezdődik. Ezért csupán a hányás (mint tünet) alapján lehetetlenség megmondani, hogy mi van a háttérben. Elengedhetetlen egy alapos állatorvosi vizsgálat, és egy részletes körelőzmény annak érdekében, hogy közelebb kerülhessünk a valódi okhoz. Amennyiben ez nem elegendő, kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokra is szükség lesz. A mérgezéses eseteknél általában az szokott lenni a probléma, hogy ha az állat elhullik, akkor a tetemet eltemetik, elszállíttatják, stb. anélkül, hogy boncolást, toxikológiai vizsgálatot végeznének. Pedig ha felmerül a mérgezés, adott esetben az "idegen kezűség" gyanúja, csak kórboncolás és a méreg kimutatása esetén van keresnivalója a károsultnak. Ugyanígy - kártérítési ügyekben - nagyon fontos, hogy az állattartó a tünetek észlelésekor mielőbb forduljon állatorvoshoz, mert vitás esetben komoly súllyal esik a latba, hogy a károsult mindent megtett-e a "kárenyhítés" érdekében. Ugyanis sokszor felmerül, hogy kellő időben történő kezelés esetén az állat megmenthető lett volna. Tehát mindenekelőtt (az állat érdekében is) azt javaslom, hogy sürgősen mutassák meg az állatot állatorvosnak, és ha netán elpusztul, a kórboncolás lehetőségét (szükségességét) is fontolják meg a további - ismétlődő - esetek elkerülése érdekében.
T. Csilla! Van. Ha nem a műtét, akkor heti 1 tabletta, és amíg kapja addig nem tüzel. Az ívarzás 14-21 naponként jelentkezik. Lakásban egész éven át. Több ötletem nincs.
Üdvözlöm! Meg kellene mutatni állatorvosnak, mert ha megnyílt a pulpaüreg, az befertőződhet és fájdalmas akkor be kell tömni, vagy ki kell húzni. Látatlanban ezt nem tudom megmondani.