1831. Hogyan szoktassuk le a papagájt a rikácsolásról?
Ha a papagáj néha-néha felrikkant, vagy tíz-húsz percen át csipog és csiripel, az még nem jelent problémát. De ki képes elviselni a naphosszat tartó, iszonyú rikácsolást? Szoktassuk le róla!
Ha a papagáj néha-néha felrikkant, vagy tíz-húsz percen át csipog és csiripel, az még nem jelent problémát. De ki képes elviselni a naphosszat tartó, iszonyú rikácsolást? Szoktassuk le róla!
Megérkezett Ghafula és Tjobbe, újabb két csimpánzzal bővült a Veszprémi Állatkert csimpánzcsapata.
Mivel a madarak közelebb állnak a vadvilági életmódhoz, mint egyéb kisállatok, és sokszor más állatok prédáivá válnak, ezért nagyon jól álcázzák, ha betegek. Sajnos ez legtöbbször kétségeket okozhat a gondok észrevételében, ezért állapotuk megfigyelése kreativitást igényel gazdáiktól.
Mik a vírusok, baktériumok és gombák? Ezek olyan mikroorganizmusok, amelyek betegségeket okozhatnak. Mi is a különbség közöttük? Melyik milyen betegséget okoz és mi ezeknek a kezelési módja? Mivel a vírusok, baktériumok és gombák jól ismert betegségeket okoznak, mégis könnyen összetéveszthetjük az ezeket okozó mikroorganizmusokkal, pedig annyira különbözőek, mint az egér és az elefánt.
Természetesen az egészséges fogakat! Az emberekhez, kutyákhoz és macskákhoz hasonlóan a vadászgörények is fogainak is rendszeres ápolásra van szüksége. Nem árt időnként fogászati ellenőrzésre vinni kedvencünket.
Kedves Gazdi, A degu inkább társra, mint játékra vágyik. A hörcsöglabda nem kifejezetten degunak való. A degu nagymértékben társaságkedvelő állat, ezért legalább kettőt tartsunk; ha nem akarunk szaporulatot, akkor egyneműeket. A magányosan tartott degu szenved és könnyen depressziós lesz, még akkor is, ha naponta több órát foglalkozunk vele, hiszen szinte állandó társaságot igényel. Ha már van egy degunk, amikor az új jövevény érkezik, semmi vész, könnyen összeszoktathatók. Osszuk a kalitkát két részre, így különítve el őket egy hétig, aztán összeereszthetjük őket. Ha eleinte harcolnak egymással, ne ijedjünk meg: meg kell állapítaniuk a rangsort. Ha hím- és nősténydegukat akarunk együtt tartani, soha ne legyen egynél több hím egy családban, mert a nőstényekért véres harcokat vívnak!
Hogy az állat műthető-e, ezt a műtét előtti alapos klinikai vizsgálattal, és vérvizsgálattal elég biztonsággal el lehet dönteni. Természetesen minden műtétnek van kockázata, amivel kalkulálni kell. (Ahogy szokták mondani: egy foghúzásba is bele lehet halni.) A lép eltávolítása manapság nem ördöngösség. Ráadásul a tumoros lép könnyen sérül, reped, ami komoly vérzést (akár belső elvérzést) okozhat. Tehát én a műtét mellett lennék hasonló esetben.
A kandúr macskák gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor maradandó rossz szokások alakulhatnak ki, ezért az ivarérés előtt, vagyis 6 hetes - 6 hónapos életkorban javasoljuk a műtétet elvégeztetni. Nagyon széles körben elterjedt, de ennek ellenére bizonyítottan teljesen alaptalan tévhit az, hogy a bármely életkorban ivartalanított kandúrok körében gyakrabban fordul elő az alsó húgyúti betegség. Mivel még hűvös van, a műtét után érdemes melegebb helyen (akár a lakjásba vinni), gyorsan regelenerálódnak.
Mindenekelőtt tudni kéne, hogy mi a baja az állatnak. Hogy ez kiderüljön, körültekintő, alapos állatorvosi vizsgálatra lenne szükség, kiegészítve vérvizsgálattal, és (ajánlott!) ultrahang vizsgálattal is. Mindazonáltal egy jó étvágyú (a soványságon kívül betegnek nem látszó) állat esetében a lesoványodást a takarmány adag növelésével is meg lehet próbálni orvosolni... Bizonyos körülmények (pl. vemhesség, hideg környezet, stb.) fokozott energia felhasználással járnak, amit a takarmány adag növelésével lehet kompenzálni. A legjobb, amit tehetnek, hogy felkeresik az állatorvosukat, és az ő segítségével próbálják megoldani a problémát.
Ezek tipikus betegségre utaló jelek. Ha a másik állata rendben van és a körülményeik azonosak akkor valószínűleg nem tartási probléma. Ilyenkor a legjobb tanács hogy lássa állatorvos.