1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Főleg törpenyulaknál gyakori az úgynevezett "spay-leg" (magyarul: lábszétcsúszás) szindróma, ami a hátsó lábak különböző mértékű bénultságával jár. Innen a távolból persze nem vagyok biztos benne, hogy erről van szó, de ha igen, akkor sajnos nem sok javulásra lehet számítani. Mindenképpen ajánlanám azért, hogy mutassák meg személyesen is állatorvosnak, hátha mégis más van a probléma hátterében.
Sajnos nem fog visszanőni.
Valószínűleg halpenész lehet, de távolból pontosan nem lehet megállapítani. Ha vattaszerűek a pöttyök, akkor valószínűleg halpenész! Kezelni Sera termékekkel lehet.
Sajnos a kutyák nem tesznek különbséget az idegen és a saját kölykök között. Még az anya kutya is elmarja maga mellől a kölykeit, ha már terhesek a számára. A kan kutyák még fokozottabban agresszívek a fiatal kutyákkal, mert riválist látnak bennük, és sajnos a koruk miatt még nehezebben tűrik a fiatalokat. Én azt javaslom, ne engedje össze a kiskutyákkal, mert a kölykök fejlődésében mély nyomot hagyhat az egyenlőtlen és igazságtalan verekedés. Külön foglalkozzon az idős kutyával és legyen hozzá türelmes, a kölyköket pedig kutyaiskolába vagy kutyaoviba vigye szocializálódni.
Az aranyhalak végleges nagyságát bizony nagyban befolyásolja, hogy mekkora helyen vannak, illetve mekkora az úszóterük. A közönséges aranyhalak (Carassius auratus) megnőhetnek tóban akár 30 centiméterre is, de akváriumban - ha nem is sokkal - de alulmaradnak, és végleges méretük kb. 20-25 centiméterre tehető! A különböző kitenyésztett fajták sokkal kisebbek maradnak, ezért a teleszkópszemű aranyhalak maximális mérete 14-15 centiméterre tehető! Az aranyhalak életkora - körülményektől és fajtól függően - kb. 4-5 évtől akár 10-15 évre tehető. Minél hidegebb a vizük, azaz 15 és 20°C közötti ez a hőmérséklet, akkor életciklusuk lelassul, és a szokásosnál tovább élhetnek.