1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Kérdező! Állatorvosi vizsgálat szükséges a probléma megoldásához. Szájüreg vizsgálatával eldönthető, hogy fogászati vagy egyéb elváltozás okozza a tüneteket. Dr. Puskás Gábor
T. Gazdi! Sajnos az Ön által leírtak alapján nem lehet pontos "távdiagnózist" felállítani. Ami igen valószínű, hogy a bűzmirigyet ért trauma indukált daganatképződést, de az is lehet, hogy amire Ön gondol az nem is az, pld lehet perianális adenóma, vagy egyéb más daganat is. Mindenképpen meg kell nézeti állatorvossal. Üdvözlettel: DR. Stark Róbert
Olvassa el kérem az ide kapcsolódó cikkeinket! A felnőtt degukat elégő naponta 1x etetni. Reggel vagy este, teljesen mindegy. Egy kis friss zöldség, gyümölcs, degueledel. Megpróbálkozhaunk tyúkhúrral, salátalevéllel is, de azt nem nagyon szokták megenni. A maghoz akkor is nyúlhatnak, ha a friss zöldség esetleg elfogyna, így biztosan nem maradnak éhesek. Kerüljük el, hogy a friss eleség megmaradjon. Inkább adjunk kevesebbet, és a maradékot vegyük ki. Ezzel a módszerrel hamar egyértelmű lesz, hogy mennyit is esznek állatkáink. Szénát akkor tegyünk be, amikor látjuk, hogy elfogy. Ha elutazunk pár napra, nyugodtan betehetünk nekik nagyobb adag szénát, magot. Ezek ugyanis nem rohadnak, és így nem maradnak éhen a kis kedvencek.
A széna megfelelő. Esetleg még mogyoró ágat fejez be a nyugszanak, amit rágcsálni tud. Kenyeret semmi képpen se adjon neki, mert teljesen tönkre teszi a bélműködését. Számos nyúlnál elő fog kopási rendellenesség,amit a nem megfelelően záródó fogazat okoz.Ilyen esetben a fogkoptatók sem elegendőek és állatorvosi beavatkozásra van szükség.Ezek az állatok rendszeres fogápolásra szorulnak.
A kutya és a macska sem egészségügyi sem egyéb veszélyt nem jelent az éticsigákra. És viszont.