1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Szállító céget kell megbízni a feladattal. Itthon, lakásban tartanak arara papagájt, nyílván kinnt a külvilágon nem marad életben. Üdv
Üdvözlöm! Sajnos az ilyen esetekben amikor egy komplex problémával állunk szemben, meg kell mondjam a lehető legrosszabb döntés az interneten segítséget kérni. Ennek oka az, hogy látatlanban egyszerűen nem korrekt nyilatkozni a kutyus állapotáról. Az interneten keresztül nem lehet látni a járását, nem lehet megtapogatni a végtagjait, minden fizikális vizsgálat ki van zárva. Nem beszélve a kiegészítő vizsgálatokról (laboratórium, röntgen) . Ezek birtokában már közelebb juthat egy hozzá értő személy (ez esetben az állatorvos) a diagnózishoz, és Lépéseket tehet arra nézve, hogy mi a további terv? Kell e gyógykezelésben részesíteni e az állatot vagy sem. Szerintem társállatok esetén mindenképpen érdemes ilyenkor állatorvoshoz menni, és személyesen vizsgálattal egybekötve kikérni a véleményét hiszen a nevébe is benne van a társunkról van szó... ezért azt javaslom, hogy sétáljanak el egy jó állatorvosi rendelőbe és vizsgáltassák meg kedvencüket. Üdvözlettel -Schütz Éva
A faroktollazat néhány héten belül teljesen regenerálódik. A kaliton kívüli röptetés célszerűbb akkor próbálni, ha már szelíd a madár, illetve ha mégis kirepül nem kell eröltetni a befogását, hátha magától visszamegy. A papagájok befogása legegyszerűbb lesötétített helyiségben, törölközővel leborítva, kesztyűvel határozott megfogással, de legjobb erre a célre rendszeresített hálóval.
A kutya jelenlegi állapotát az egyidőben történt két hatás váltja ki. A környezetváltozás és az ember/kutya közös falkán belül történt változásokra néhány kutya, - különösen idősebb korban, - nagyon érzékenyen reagál. Bach-virágterápiával nagyon jól lehet kezelni. (http://4tappancs.bolthely.hu) Ezzel együtt sokat kellene vele foglalkozni, hogy pozitív élményekhez jusson az új helyen és az új falkatárstól
Leesik a hőmérséklet, megereszkedik a hasa, elkezd nyomni.