1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Kérdező! Célszerű lenne mindkét cicát elvinni egy állatorvoshoz: a betegnek valószínű gyógykezelésre lesz szüksége a feltételezhetően macskanátha tüneteire, az egészséges cicát pedig egyúttal érdemes lenne vakcinázni, hogy vele ez ne fordulhasson elő. Ekkor megkaphatnák a megfelelő féreghajtó kezelést is, a kolléga tájékoztatni fogja az azzal kapcsolatos óvintézkedésekről. Üdvözlettel, dr. Puskás Gábor Mályi Állatorvosi Rendelő www.malyiallatorvos.hu
Kedves Andrea! Valóban indokolt lehet az új kedvenc ilyen fokú karanténozása, a gyakorlatban azonban ezt nem feltétlenül szoktuk ennyire szigorúan venni. Fontosabb talán, hogy utcára, nagyobb kutyás közösségbe ne menjünk vele, amíg 2-3 parvo/kombinált oltást meg nem kap (oltási protokolltól függően változhat). Macskákkal való kontaktus esetén inkább a külső és belső élősködők a fontosak, ezek ellen mind a cicákat, mint a kutyákat kezelni kell és akkor elkerülhetjük a kellemetlenségeket. Üdvözlettel, dr. Puskás Gábor Mályi Állatorvosi Rendelő www.malyiallatorvos.hu
Amennyiben nem próbálják szakszerűen kezelni a kutya félelmi tüneteit, - csak nagyon kevés javulás várható. A félelmi jelek megfigyelése, a tartási körülmények és a kutya adatainak ismeretét követően, a gazdival közösen megbeszélt lehetőségekkel jelentősen lehet a kutya félelmét csökkenteni. Erre ma már nagyon jó hatékonyságú tréning módszerek és alternatív-állatgyógyászati terápialehetőségek állnak rendelkezésre. Ajánlom figyelmébe a http://www.4tappancs.hu honlap referenciáit és a "félős kutyák" tréningprogramot.
Valószínűleg macskanáthás, el kellene vinni állatorvoshoz. A macskanátháról a kapcsolódó cikkekben olvashat bővebben.
Mindenekelőtt tudni kéne, hogy mi a baja az állatnak. Hogy ez kiderüljön, körültekintő, alapos állatorvosi vizsgálatra lenne szükség, kiegészítve vérvizsgálattal, és (ajánlott!) ultrahang vizsgálattal is. Mindazonáltal egy jó étvágyú (a soványságon kívül betegnek nem látszó) állat esetében a lesoványodást a takarmány adag növelésével is meg lehet próbálni orvosolni... Bizonyos körülmények (pl. vemhesség, hideg környezet, stb.) fokozott energia felhasználással járnak, amit a takarmány adag növelésével lehet kompenzálni. A legjobb, amit tehetnek, hogy felkeresik az állatorvosukat, és az ő segítségével próbálják megoldani a problémát.