1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Lehet, hogy nem is megtépésről van szó, hanem valamiféle betegség miatt lett "tépett", borzolt, csapzott a tolluk. Erre utalhat a prüszkölés is. Állatpatikában recept nélkül csak vitamincseppeket lehet beszerezni, ezért jó lenne elvinni őket állatorvoshoz. Hasmenés esetén enyhébb esetekben jót szokott tenni az alma, meggybefőtt, keserűtea (cukor nélkül), joghurt, feltéve, ha sikerül belediktálnunk ezeket az állatkába.
Én nem javasolnám a téli sétát, főleg ha olyan hideg van, mint most. Nem igazán maga a hideg a fő gond, mert azt még elviselnék, hanem a hirtelen hőmérsékletváltozás a lakás és az utca között. Ilyenkor könnyen megfázhatnak, aminek hosszas kezelés lehet a vége.
A világítást érdemes úgy megválasztani, hogy kihozza a halak színét és a növények tudjanak fotoszintetizálni. Tehát a kék fény teljesen ártalmatlan a halakra nézve, de a növények életreakciói lelassulhatnak! Ajánlott a kék neoncső mellé egy világosat is beszerezni (például fehéret)!
Otthon kamillateás mosást-borogatást kellene csinálni, de jó lenne elvinni állatorvoshoz is, hogy kapjon szemcseppet vagy kenőcsöt, illetve meg kellene vizsgálni, hogy tényleg csak a szeme beteg-e!
Szinte az összes papagájfélét tartják nyitott volierben, de ennek fontos feltétele, hogy legyen egy zárt, fűthető része a voliernek, ahonnan kis nyíláson tudnak kijutni a szabadba, hogy süttessék magukat a téli-déli napsugarakkal. A másik feltétele a szabadban tartásnak a szoktatás; a szabad körülmények között született és így nevelkedett papagájok elviselik a hideget, de egy szobából, vagy kereskedésből kikerült állat nagyon könnyen megbetegedhet, ami végzetes lehet. Sokszor még azonos fajú papagájok együtt tartása sem problémamentes és meglehetős profizmust igényel egy több fajból álló kolónia biztonságos összeállítása (megfelelő odúszám, alapterület, ülőrúdmennyiség a viaskodások elkerülésére, stb.). Ez ügyben érdemes tenyésztőkkel felvenni a kapcsolatot.