1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Adható, emellett még A- és E-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítőket javaslok.
Azonnal állatorvoshoz vinni! Konkrét fizikális vizsgálat nélkül nehéz ilyen sántaság esetekben tanácsot adni, ezért arra tudom bíztatni, keressen fel egy olyan állatorvos kollégát, aki ortopédiai kérdésekben esetleg nagyobb jártassággal rendelkezik. Az alábbi linken biztos talál lakhelyéhez közel praktizáló ilyen állatorvost: http://www.kisallatortopedia.hu/allatorvostagok
Üdvözlöm, Megpróbálom összefoglalni.. külön-külön a válaszokat: 1-a násztánc úgy néz ki, hogy a hím teknős a másikkal szembe fordulva tenyerét kifelé fordítva, fejét behúzza és a lábvégeit rezegteti... Az Ön által leírt magatartás nem tűnik násztáncnak. 2-Fiatal teknősökre nem jellemző az ivari magatartás ivarérés előtt 3-Az ivarérés nem kor, hanem inkább méret függő, gyors növekedés esetén akár 2-3-4 évesen is ivarérett lehet egy teknős. 4-Nemektől függetlenül a későbbiekben ELŐFORDULHAT, hogy a két teknős összeverekszik... Viselkedésüket érdemes figyelemmel kísérni, és ha esetleg kárt tennének egymásban elkülöníteni őket. Üdv-Dr. Schütz Éva
Kutyák esetében az inzulin injekció beadásának nincs alternatívája (az embernél működő tablettás kezelés nem ad megfelelő eredményt). Ebből kiindulva meg kell oldani az injekció rendszeres beadását. Az injekció beadásához szóba jöhet szájkosár alkalmazása, pórázzal történő rögzítéssel (kikötés); segéderő igénybevétele; kezelő ketrec alkalmazása, stb. Tapasztalatunk szerint az állatok idővel megszokják a rendszeres injekciózást.
A szakszerűen elvégzett karomvágás nem okoz nagyobb sokkot a madárnak, de ha bizonytalan a kivitelezésben, akkor érdemesebb felkérni erre rutinos madarászt, vagy állatorvost. Ha nem kézszelíd a madárka, akkor kifogáskor legpraktikusabb a szobát lesötétíteni. A villany le, illetve felkapcsolásához érdemes segítőt kérni. A madarat egy határozott mozdulattal kell megfogni(ha fél a csípéstől használjon kesztyűt, vagy kisebb törölközőt). A szoba kivilágítása után körömcsipesz segítségével egyetlen metszéssel kb.8mm hosszú karmot hagyjon meg. Ez pontosabban meghatározható, ha fény felé fordítja a madár lábát. A karom szaruanyagán átlátszik egy vérér, aminél 1 mm-rel hosszabb legyen a meghagyott karom. A dörzspapirral bevont ülőrúd helyett természetes faágat javaslok.