1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Az nagyon jó, hogy a kiskutyával sok időt tölt el, de azért kell egy kis szünet, pihenés, feltöltődés a játék közben. Ha néha magára hagyja vagy elzárja a kölyköt, megtanulja, az a pihenés ideje, és ha a gazda hazajön, akkor megint lehet rumlizni. A fokozatosság elvét betartva először csak 10-15 percre hagyja magára, később ezt az időt lehet hosszabbítani. Legyen valami rágnivaló előtte, így talán a tapéta, a cipők és a bútorok is megmenekülnek. Amikor megérkezik, rögtön tegyen rá pórázt, vigye sétálni, futkározni. Így azt is megtanulja, hogy ilyenkor könnyíthet magán, és hamarabb lesz szobatiszta. Kölyökkorban csak sok játékra (labdakergetés, rongyhúzogatás a gazdával, játékos vadászat a csipogókra) és nyugodt pihenésre van szüksége a kiskutyának. A kötelező oltások után érdemes minél több helyre magunkkal vinni, hogy megismerje a környezetét, az idegeneket, a járműveket. A most tapasztaltak örökre bevésődnek a tudatába, ami később már nem pótolható. Az ismeretlen szituációban lehet, hogy félni fog vagy indokolatlanul agresszív lesz. Ennek a fajtának némelyik tagja nagyon akaratos, öntörvényű, de következetes neveléssel megelőzhető a probléma. Ha még lenne kérdése, kérem hívjon telefonon: (20) 364-2332, (1) 404-9155.
Nos: ahány ház, annyi szokás. A kutyatartók egy része kizárólag nyers hússal eteti a kutyáját, másik része viszont soha nem etetné nyers hússal az ebet. Itt is az egészséges egyensúlyt kell megtalálni. A nyers hússal való etetésnek vannak kockázatai, ezeket feltétlenül tudni kell. Például: a nyers sertéshús az Aujeszki-féle betegség kórokózóját tartalmazhatja, amely kutyára nézve halálos kimenetelű megbetegedést okoz. A nyers baromfihús etetése is kockázatos. Sok esetben fertőzőtt lehet baktériummal (például salmonella), ami szintén elég erőteljes megbetegedést idéz elő. Csakis friss és biztonságos csirke- vagy pulykahússal etessen tehát, ha nyers hússal szeretné etetni a kiskutyáját. A májra is ugyanezek vonatkoznak. A kutyák nyers hússal való etetése A legtöbb gazdi nem ért a kutyaetetéshez A boldogság és az egészség titka: a kutya etetése
20 napos korban kell először féregteleníteni a kölyköket. Az első védőoltásuk 6 hetesen esedékes.
Ilyen sérülések esetén mindenképpen alaposan le kell tisztítani a sérülés környékét és a sebet Betadine oldattal kell kimosni, kezelni. Ezután a bakteriális fertőzések megelőzése miatt antibiotikumos kezelésben kell részesíteni a hörit (érdemes elvinni állatorvoshoz!), mert ha elfertőződik a sebe, akkor az a halálát is okozhatja, akár napokkal később is.
Valószínűleg megfázott a nyuszi, ez okozza a légszőszervi és az ehhez kapcsolódó tüneteket. Megfázáskor gyakran társulhatnak a betegséghez baktériumok és vírusok is, ami súlyosbíthatja a folyamatot. Célszerű állatorvosnak megmutatni, aki a tünetek súlyossága alapján injekciós kezelésben részesíti vagy otthonra ad gyógyszereket, szem- és orrcseppeket. Addig is legyen jó meleg helyen és figyelni kell a lehető legjobb táplálásra.