1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Szerintem aggodalomra semmi ok, hisz a teknőc jól van, élénk, eszik, stb. Ahogy írta, az elhelyezése és táplálása is tökéletesnek tűnik. Valószínűleg saját szervezete "parancsára" valamiféle hiányt pótol így (például vitaminhiányt, ha mindig fagyasztott halat eszik?).
Az ivarérés van, amikor csak 1-1 1/2 éves korban következik be. A szezon januártól szeptemberig tart, és még van ideje szerintem. Egyébként van lehetőség a gyógyszeres ivarzásindukcióra is.
A leírtak alapján tályognak tűnik a duzzanat (esetleg daganat vagy más). Ezért van, hogy időnként kifakad, lelappad, majd újra feltelik. Azt javasolnám, hogy mutassák meg állatorvosnak és ha tényleg tályogról van szó, akkor annak megnyitásával és öblögetésével, valamint gyógyszeres kezeléssel lehetne segíteni a hörin.
Érdemes lenne olyan helyre tenni őket, ahol természetes fényt is kapnak (ez jobb lenne, mint a neon), hisz ők nem vakondokok. Az egészségük szempontjából sem lényegtelen a dolog (például D-vitamin!) és a "jólétüket" is pozitívan befolyásolná egy kis napfény időnként.
Madaraknál szinte minden betegség az Ön által leírtakhoz hasonló tünetekkel jár. A gubbasztás, a borzolt tollazat, a kedvetlenség és viselkedésének megváltozása mind valamiféle betegségre utalhat. Azt, hogy pontosan miféle betegségre, azt csak egy állatorvosi vizsgálattal lehetne esetleg eldönteni. Az mindenesetre jó jel, hogy eszik és iszik, de ettől fügetlenül javasolnék egy látogatást egy állatorvosi rendelőben.