1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A petefészek felelős az ösztrogén termelésért, hiszen az ösztrogén magyar neve: tüszőhormon, tehát a petefészek tüszői termelik. Így értelemszerűen a petefészek-eltávolítás elegendő, nem fog többé bagzani a cicus.
Az, hogy később kelt ki, még normálisnak tekinthető. Ennek a pár napnak megfelelő "lemaradás" is normális jelenség. Ha ennél nagyobb mértékű a lemaradás (a tollak, testméret, stb. fejlődésében), akkor lehet, hogy valamiféle veleszületett betegség okozza a problémát. Ez kelésgyenge madaraknál (később kel, mert gyenge és ezért nem tudja feltörni a tojáshéjat, éppen ezért nem is szoktak segíteni rajtuk) gyakori és ez fordítva is igaz! Meg lehet próbálni több táplálékhoz juttatni, vagyis mesterségesen táplálni (például lágyeleséggel), eleségébe vitaminokat keverni, és így talán utoléri testvéreit a fejlődésben. A hím csipkedése normális jelenség (feltéve, ha nem véresre csipkedi a kicsiket). A frissen fejlődő tollakról szedegeti a száraz "tokanyagot".
Igen, meg lehet fürdetni, de csak zuhanyozva, tehát a hüvelyébe víz ne kerüljön.
A leírtak alapján elég rossz állapotban lehet szegény. Elképzelhető, hogy tojását nem tudja lerakni (tojásretenció), de bármi más betegség is okozhatja a letargiáját. Szerintem mindenképpen állatorvosi vizsgálatra és segítségre lenne szükség (visszamaradt tojás eltávolítása, kalciumhiány kezelése, stb.).
Pontos diagnózist csak az elhullott nyulak kórboncolása alapján lehetne adni.