1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gazdi! A pajzsmirígy alulműködés tünetei a lelassult anyagcsere, elhízás, aluszékonyság, szőrritkulás stb. Ezek nem nagyon illenek bele az Öb által leírtakba. A T4 nevű pajzsmirígyhormon egyszeri mérésének nincs diagnosztikai értéke. Ezt egyég hormonokkal kiegészítve (pl. TSH) és minden körülményt egybevetve mondható ki a hipotireosis (pm. alulműködés) diagnózisa. A kezelést is csak ez után kell elindítani. Az emésztési zavarokat nem valószínű, hogy ez okozná. Ennek számtalan egyéb oka lehet pl. hasnyálmirígy alulműködés, gyulladásos bélbetegség stb. Tehát én tovább vizsgáltatnám a kutyust az okok kiderédése végett. A vakaródzást egyébként allergia is okozhatja, de ennek is lehet jónéhány egyéb kiváltótényezője. A humán thyroxin nem ártalmas, de szerintem diagnózis hiányában egyenlőre fölöslegesnek tűnik. Tisztelettel Dr. Szaniszló Ferenc www.vetlabor.hu
Ketté kell választanod a problémát és ezzel együtt azok kezelését is külön megoldani: 1./ a kutya fél, bizonytalanná válik a fajtársaitól kapott ingerekre. Ezt kell megfelelő módszerekkel enyhíteni, csökkenteni. (szocializációs gyakorlatok, deszenzibilizáló tréning, Bach-virág terápia) 2./ Laza pórázon történő sétáltatás tanítása, tréningje (kondícionálás, klikker tréning, stb.) Ha az 1./ pontot sikerült megoldanod, csak akkor kezd el a 2./ pontot
Abrakot vissza kellene venni , fejést abbahagyni szeptember-októberben zajlik az ivarzás, bak alá tenni és befedeztetni. Ha van rá lehetőség legcélszerűbb együtt tartani ebben az időszakban A tejtermelés a gidanevelés velejárója Környékbeli tapasztalt juhászokhoz is lehet fordulni, biztos szívesen segítenek amiben lehetőségük van (ha kell állatorvost is biztos tudnak ajánlani)
Lehet hogy begyulladt valamelyik bűzmirigy.Az állatorvos meg tudja ezt állapítani és kezelni ha kell.
Kedves Érdeklődő! Eredetét tekintve elméletileg kibírnák, ahogyan a nyuszik is, gyakorlatilag nem vagyok ebben teljesen biztos. Nincs sem saját, sem ismerős tapasztalat, de ide vágó adatot sem ismerek, hogy valaki feltérképezte volna ezeket a körülményeket. Sajnos ebben a kérdésben nem tudok pontos tényekkel szolgálni. Üdvözlettel: Nitta