1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Nem tudom, a hazavitel előtt mikor kapott utoljára enni. Lehet, hogy evett és nem volt éhes újra. Az is nagyon valószínű, hogy még új volt neki a környezet és ezért nem fogadta el az eledelt. Néhány nap biztosan kell neki, amíg akklimatizálódik és ezalatt biztosan nem is fog éhen halni.
Ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, mi lehet a duzzanat, személyesen kellene megvizsgálni a tekit. Előfordulhat tályog (vérömleny), daganat, zsírcsomó, bőrgyulladás, amit lát a nyakán. Szerintem érdemes lenne megmutatni állatorvosnak, így könnyebb eldönteni, hogy csak ártalmatlan dologról van szó, vagy szükséges valamiféle kezelést alkalmazni.
Ne aggódjon, az ivartalanítás rutinműtét, igen könnyen átvészelik a szukák. A seb mérete az operatőrtől függ, általában 10-13 cm, bár nem tudom, milyen termetű kutyáról van szó. Hiszen más a méret egy tacskó vagy német dog esetén. Közvetlenűl a műtét után a fájdalomcsillapítás azért fontos lehet kb. 4-5 napon át. Ne erőltesse a sétát sem, ha nincs kedve hozzá, és laza bélsárt biztosító táplálékot kell neki adni. Csont etetése tilos!!!
Ajánlott a páratartalmat 50-80% között tartani.
Az idős szukák esetében igen gyakori az emlődaganat kialakulása. Maga a műtét - ha szakszerűen végzik - nem túl kockázatos, bár idős állatnál javasolt a műtét előtt vérvizsgálatot végztetni, hogy tisztában legyünk a beteg máj- és veseműködésével. Nem értem, miért akarják kétszer altani és műteni, hiszen az ivartalanítást és a daganateltávolítást egy műtéttel egyszerre meg lehet oldani. Az ivartalanítás valóban szükséges.