1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Sajnos a lisztkukac nem ideális táplálék egy teknős számára. Bár tápértéke nem kevés, a teknősök (és a többi élőlény sem) tudják megemészteni a lisztkukacok vastag kitinpáncélját. A fehérjét lehet pótolni sajttal, amiből keveset szabad csak adni! Természetesen a lisztkukac sem "tiltott" eleség.
A fogamzásgátlást kb. 2 éven át lehet folyamatosan fenntartani. Utána elletni kell a cicát vagy szünetelteni kell a kezelést kb. 1 évre. Ezek a kezelések csak időlegesen függesztik fel az ivarzást, minden ezutáni bagzásnál elméletileg vemhesülhet.
Mind a két lehetőség előfordulhat és elő is szokott fordulni. Mindenképpen szükséges lenne egy ideig (kb. 2 hétig, minimum) külön tartani és megfigyelni őket és csak ezután - ha semmi tünet nem észlelhető - szabad összeengedni a madarakat. Ez természetesen minden új madár vagy állat vásárlása esetén betartandó és viszonylagos biztonságot ad különböző kórokozók behurcolása ellen.
Első alkalommal a kombinált oltást 1-2 hónap, a veszettség elleni oltást 6 hónap múlva kell ismételni, majd mindkettőt évente a macska élete végéig. Egy év után ugyanis csökken a védettség, körülbelül 2 év múlva meg is szűnhet.
A helyzeten csak úgy tud javítani, hogy elviszi állatorvoshoz, hiszen az említett tünetek (nem eszik, súlyos szemproblémák, sebek, kihullott szőr (természetesen a gyanta nem túl hihető!)) már messzemenőkig indokolják ezt. Ilyenkor már nem szabad otthon "próbálkozni" a kezeléssel!