1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Az epilepszia maga is idegrendszeri betegségnek számít. Ha nincs javulás, vissza kell menni az állatorvoshoz, aki további vizsgálatokat végezhet el, illetve a kezelésen is változtathat, ha ezt jónak látja. Mindenképpen azt tanácsolom, hogy bízzanak kezelőorvosukban, mert ez nagyon fontos, ezen alapul az állatorvos-gazdi-kutya kapcsolat és ez nagyon fontos a kezelés sikeréhez!
A petefészek-eltávolítás egyszerűbb és kisebb beavatkozás. Ha a méh egészséges és nem vemhes az állat, akkor nem kell a méhet is eltávolítani. Erről természetesen Ön dönt, illetve ha a műtét során gond merül fel, konzultálni szoktunk a gazdival. A nőstény macskák valóban 2-3 hetente bagzanak.
A parvovírusos bélgyulladást okozó vírus, ha erre gondol, csak kutyákat betegít meg. Azért hívják "macskabetegségnek" a laikusok, mert valamikor a kórokozó vírus a macska hasonló családba tartozó vírusából (Panleukopenia vírus) alakult át kutyákat megbetegítő vírussá. Nem kapják el a macskák "parvo", vagyis panleukopenia vírusát a kutyák, ez csak cicákra veszélyes, de oltunk ellene.
Betegség is okozhat ilyen tüneteket, hogy tényleg erről van-e szó, ahhoz meg kellene mutatni egy állatorvosnak. Elképzelhető, hogy valamiféle fájdalom/viszketegség vagy idegrendszeri probléma miatt köröz, esetleg rossz szokásról, "civilizációs ártalomról" van szó...?
Ha magától esetleg (mondjuk mire ez a válasz megérkezik) elmúlnak a tünetei és a szőre is kinő, akkor természetesen nem kell állatorvoshoz vinni. Ha azonban nincs javulás ez idő alatt sem, akkor tanácsos lenne megmutatni állatorvosnak, aki eldönti, hogy milyen kezelés szükséges.