1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A széna nagyon fontos rostforrás a nyulak számára, az emésztésükhöz nélkülözhetetlen. A nyúltápok mellé is célszerű adni bizonyos mennyiségben. Többféle növény szénája adható, ki kellene tapasztalni, hogy melyik az, amelyiknél kevésbé tüsszög. Arra kellene figyelni, hogy jó minőségű, nem poros, nem szennyezett szénát adjunk. Allergiavizsgálatot elvileg lehet nyulaknál is elvégezni, de nem tudok róla, hogy valahol rendelkezésre állnak-e nyulak számára tesztek. Tudni kell azt is, hogy ezek nagyon drága vizsgálatok, és nagy területen a szőrt is le kell hozzá borotválni.
A párja sűrűn simogassa, hívja oda magához konfliktumentes helyzetekben is a kutyát, és talán enyhülni fog kicsit a probléma. Sajnos ez a viselkedés kutya ideggyengeségéből is fakad, amit örökölhetett.
Ha túlzottan megnő, akkor mindenképpen szükséges vágni. Csak addig a szakaszig vágható le, ameddig még nincs benne ér (ennek eldöntéséhez kell némi gyakorlat) és ebben az esetben nem is fájhat az állatnak. Persze már maga a lefogás is stresszelheti őt, ezért tűnhet úgy, hogy fájdalmas a beavatkozás.
Szerintem nem lenne felesleges a stressz, amivel az állatorvosi vizit járna. Érdemes lenne megvizsgáltatni, hogy el lehessen dönteni, hogy valamiféle betegség van-e a dolog hátterében vagy csak válogatni szeretne. Állatoknál a legtöbb betegség (főleg kezdeti) tünete a nem evés, így ebből önmagában sok következtetést még nem tudok levonni.
A válaszom igen, nagyon is, minden esetben ellés után 24 órán belül el kell vinni az állatot állatorvoshoz, hogy kizárja a magzat jelenlétét a méhben. Ha halott magzat marad a méhben, 36-48 órán belül hullamérgezést okoz az anyának. AZONNAL ORVOSHOZ!!!