1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ennek több oka is lehet, látatlanban csak találgatni tudok. Fájdalommal járó betegségek esetén is előfordul ilyen viselkedés (végtagfájdalmak, belső szervi betegségek, stb.), amikor bizonyos mozdulatokat tesz, akkor az fájdalommal járhat. Ennek eldöntéséhez alaposan meg kellene a kutyát vizsgálni. A másik lehetőség, hogy valaki megijesztette, bántotta, megütötte, megdobta valamivel és emiatt riad meg sokszor. Sajnos gyakran spay-vel lefújt állatoknál tapasztalható ilyen viselkedés.
A műtétet követő néhány napban általában lelki okokból nem esznek a cicák. Természetesen ki kell zárni a műtéti szövődmény lehetőségét (láz, septikémia, stb). Ha a helyzet 3-4 nap után sem javul, keresse fel állatorvosát.
A "fejből történő magkirázás" nem más, mint a begyben már előemésztett, pépesített eleség visszaöklendezése. Ez az amúgy ösztönös viselkedés (ezzel etetik fiókáikat a papagájok) lehet "rossz szokás is", sokszor felnőtt madarak is kedveskednek így egymásnak, de ha túl gyakran csinálja (esetleg fogyáshoz is vezet), akkor begyhurutról lehet szó. Ebben az esetben állatorvoshoz kellene fordulni. A "tollak szivacsszerű ropogását" nehezen tudom elképzelni, így nem tudom, hogy csak valami ártalmatlan dologról van-e szó, vagy esetleg légszőszervi problémáról.
Nincs tudomásom semmi olyan dologról, ami miatt ne lehetne epilepsziás kutyába mikrochipet ültetni. Arról sem tudok, hogy bármiféle káros sugárzást bocsátanának ki a chipek. Szerintem nyugodtan be lehet ültetni azt a kutyába.
Elméletileg egészen kis korától lehet kötni hajbóbitát, de a kutyusok többsége nehezen viseli. Valószínűleg az Ön kutyusánál is az lehet a gond, hogy irritálja és saját magának kaparja ki vagy maga a csat okozza a kopást. Esetleg próbáljon meg nagyobb bóbitát kötni - több szőrt fogjon föl - és ne csattal, hanem hajgumival, de ha nem ragaszkodik hozzá, akkor én azt javaslom, hogy inkább vágasson frufrut neki.