1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kogának nagy valószínűséggel olyan baja van, ami miatt állatorvoshoz kellene vinni. Sok esetben azért hagyja abba az evést és válik apatikussá, mert betegség vagy bizonyos vitamin- és nyomelemhiány miatt legyengül. Ezeket a problémákat állatorvos tudja megállapítani és gyógykezelni.
A rendszeres fésülésen kívül más teendő nincs a nyuszival.
Igen, Betadine oldattal vagy kenőccsel lehet kenegetni. Ha nem sebesedik tovább és abbahagyja a rágást, nincs ok aggodalomra, mert lehetséges, csak egy múló duzzanat az injekció helyén. De ha terjed a seb és továbbra is rágja, feltétlenül mutassa meg állatdokinak.
Szerintem ez "növényegészségügyi" kérdésnek tűnik és ajánlanám a www.edenkert.hu weboldalon a növénydoktort. Ők biztosan tudnak kellő választ adni a narancssárgás elváltozással kapcsolatban. A válaszuktól függően eldöntheti, hogy kiveszi-e a faágakat vagy nem. Személy szerint én kicserélném a faágakat, de szárazakra.
Szerintem az etetési stratégia jó volt, még ezek mellé magokat (köles, stb.) lehetne adni. Túletetni nehéz az ilyen fiókákat, mert ha tele a begyük, akkor már nem fogadják el a felkínált eleséget. Sajnos a legkörültekintőbb nevelés mellett is sokszor előfordul, hogy elpusztulnak a fiókák, ennek pontos okát nehéz kideríteni, nyilván nehéz biztosítani a természetes körülményeket. Azonban próbálkozni, segíteni mindig érdemes, mert az otthagyott fiókákat nemigen tudja az anyjuk felnevelni. Legtöbbször macskák áldozatai lesznek.