1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Mindenképpen szükség lenne egy állatorvosi vizitre, ahol el lehetne dönteni, hogy valamiféle betegség okozza-e a lesoványodást. Ha ez kizárható, akkor valószínűleg túlzottan válogatós a kutyus, ami annak köszönhető, hogy megszokta, ha elég kitartó, akkor a legfinomabb falatokat kapja meg és ezért utasítja vissza a legtöbb eledelt. Azért ez utóbbi esetben sem szoktak kórosan lesoványodni az állatok...
A genetikai állomány nem károsodik az életkor előrehaladtával, legfeljebb a sperma minősége romolhat, ezért lehet, hogy nem termékenyül meg a szuka. Tehát a kölykök egészségesek lehetnek. Ha lehet, háromszori fedezést ajánlok egymást követő napokon, hogy ez kompenzálja az esetleges csökkent minőségű spermát. Előfordulhat a fedezőképtelenség is, hiszen sohasem csinálta még ezt a kan, ilyenkor lehetőség van a mesterséges termékenyítésre is, ami egy nagyon egyszerű beavatkozás és nem veszélyes sem a szukára, sem a kanra nézve, ráadásul még a sperma minősége is ellenőrizhető ilyenkor.
Mivel állatoknál - így nyulaknál is - a legtöbb betegség tünete a nem evés, ezért ebből önmagában még nem lehet következtetni arra, hogy milyen betegség okozza az étvágytalanságot. Ezért erre én sem tudok konkrét választ adni. Ehhez az állatot látni kell, tapintani, megvizsgálni, kiegészítő vizsgálatokat végezni (röntgen, vérlabor, ultrahang, stb.) és ezek alapján lehet felállítani valamifále diagnózist, ami alapján kezelni lehet a problémát. Persze be kell vallani, hogy ilyen kistestű állatoknál a kezelések néha sémák szerint zajlanak, mivel a kis testméret (stb.) miatt igen nehézkes sok vizsgálatot elvégezni.
A műtét veszélye megegyezik egy általános műtéti kockázattal, ami főleg altatásból adódik. Ezzel sajnos még a legprofibban végrehajtott műtétek esetén is számolni kell, hisz élőlényekről, élő szervezetekről van szó. Azért egy görényekkel gyakran foglalkozó rendelőben nagyon ritka a komplikáció. Érdemes a műtétet végző állatorvossal is konzultálni, ha bármi kérdés merül fel. A görény viselkedése a műtét után csak pozitív irányba fog változni: nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, barátságosabb lesz. Hasznos lehet megnézni az alábbi kisfilmet is.
A tüzelés miatti problémák megelőzése miatt inkább egy kan kiskutya beszerzését javasolnám. Tapasztalatom szerint az idősebb kanok is szívesen elfogadják a kölyköket és "atyailag" tanítgatják őket. Persze, minden eset egyedi és az összeszoktatásukat felügyelet mellett szükséges elvégezni.