1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ha látható sérülés nincs rajta, lehet, hogy tojásrakás, vagy táplálékváltás okozott problémát. Kérdezze meg mit ettek korábban. A napi fejadagjuk 1dl mag-táp keverék egyedenként. Ha a kertben talál megfelelő eleségeket (zöld, gyümölcs, csiga, rovar), azok ki is válthatják az egyéb táplálást. Ha a kertben mérgező növények is vannak, azok okozhattak megbetegedést. Naponta cserélt friss ivóvízre van szükségük, amiben alkalmanként, főleg hűvös, nyirkos időben, vitaminkészítményt kellene feloldani.
Röpdeépítéshez legalább 1,8mm-es dróthálót használjon és annyi faágat, ami a repülésben nem zavaró, de egyik a másikhoz ér, megkönnyítve a közlekedést. A legfelső faág helyett érdemes lécet, deszkát elhelyezni, hogy a madár könnyeben egyensúlyozhasson.Egyéb igényei ugyanolyanok, mint épp lábú fajtársainak.
Lehetséges a Babesiosis (az egyik kullancs által terjesztett betegség), de mivel én sem tudom mit adott a kollega, csak azt tudom javasolni, hogy keressen fel egy állatorvosi rendelőt, ahol tudnak ultrahangos, valamit vérlabor vizsgálatot végez(tet)ni. Diagnózis nélkül nehéz kiválasztani a megfelelő terápiát...
Kissé hasonló a tünet a szaruréteg alatt élősködő atkák okozta tünetekhez, de mivel sem a csőrön, sem a lábon nincs elváltozás, illetve a "rücskösödés" színelváltozással jár (hormonális változások tünete hasonló az öreg madaraknál), így lehet hiánybetegség, májprobléma is az okozója. Pontos diagnózishoz, kezeléshez javaslom állatorvos felkeresését. A leírtak és látottak alapján nem fertőző a "betegség".
Nem betegség, a benne felgyülemlett mozgásigény kielégítésének egyik módja. Talán többet kellene mozgatni