1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Nagyon nehezen megválaszolható kérdést tett fel. Nem lehet, hogy megijedt valamitől vagy meglátott egy macskát, stb.? A szukák nagyon ragaszkodóak. Őszintén megmondom, nem tudok magyarázatot adni a viselkedésére.
Ha új jövevényt szeretne, mindenképpen érdemes a lehető legfiatalabb korában elhozni, mert ekkor még nagyon tanulékonyak, könnyen megszoknak mindent, könnyen kézhez szoktathatók. Persze, ha párban szeretné tartani őket, akkor gondolom nem ez a cél, hiszen párban tartott papagájok inkább egymással vannak elfoglalva, mintsem a gazdájukkal. Ha párt szeretne, természetesen célszerű azonos fajtájú madarat beszerezni. Így kisebb az esélye a konfliktusok kialakulásának. Egyébként nőstény papagájok hím társ nélkül is szoktak időnként terméketlen tojásokat rakni, sokszor még odú nélkül is. Ha ez túl gyakori, akkor hormon-injekcióval be lehet avatkozni a folyamatba. Ha esetleg tojásvisszamaradás betegség alakul ki náluk, akkor azt a tünetek alapján (gubbaszt, erőlködik, majd kifárad, hastájékon tapintható tojás, stb.) a gazdi is könnyen észreveheti és azonnal állatorvoshoz kell menni az állattal.
Igen, sürgősen állatorvoshoz kell vinni, vagy vétélés vagy gennyes méhgyulladás lehet a háttérben.
Én szoktam régen, amikor volt. Amúgy mindenki a saját felelősségére teheti! :) Nekem semmi bajom nem lett...
Az első fedeztetésre 2 éves kor után nyílik lehetőség. Addig ugyanis a kutyus szervezete még fejlődésben van, tehát eléggé megviselné, ha még a saját testén kívül a magzatokat is építene kellene. Ha a szuka vagy esetleg a kan nem akarja a párzást, akkor a mesterséges termékenyítést javaslom. Ez egy nagyon egyszerű és semmilyen káros hatással nem járó beavatkozás.