1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Maláj tornyoscsigaA háza színezete csíkos, hosszúkás csúcsban végződik, és teljesen zárható. Az egyik legjobb algaevő és koszeltávolítók, mivel ormányos szájukkal könnyedén hozzájutnak az ennivalóhoz, bárhol is legye az, csak nagyon ritkán tesz kárt a növényekben. Ha kevés a táplálék az aljzatba fúrják magukat, így segítenek az aljzat szellőztetésében is. A kúpos csigák váltivarúak, így önmagukat is meg tudják termékenyíteni, elevenszülők, 2-3 hetente 3-4 kicsit hoznak a világra. A csigák a megtermékenyített tojásaikat egyfajta szülőzacskóban tartják, és a megtermékenyítés után kb. 10 nappal jönnek világra a kis csigák. A fiatal kúpos csigák a vízfelszínen lebegve kutatnak élelem után. Ekkor még olyan kicsik, hogy fent tartja őket a vízfelhajtóereje. A házuk kemény, mivel kivonják az ásványi anyagokat az aljzatból. Nappal rejtőzködő életet él többnyire az aljzatban fúrja magát, vagy az aljzaton vannak, éjszaka viszont felmásznak, ekkor lehet őket megfigyelni a felszín közelében. A megfelelő tartási körülményeket sok kis csigával hálálják meg, 2-3 hetente akár 3-4 kicsit is szülhetnek, jól lehet a szaporodását kontrollálni. Jó vízminőséget igényel. 24-28°C-os vízben érzi magát a legjobban. A víznek nem kell túl lágynak lennie, mivel a háza lyukacsossá válik. A sérülésveszély miatt nem lehet a vízben éles vagy durva kő. Igényes a víz minőségére, rossz minőségű vízben a felszínre jöhetnek, vagy tömegesen elpusztulhatnak.
Kedves Timi! A szoptatás két hétig tart, ekkor a kisnyulak már megpróbálnak szilárd táplálékot is fogyasztani. A harmadik héttől előmerészkednek a fészekből. Kisnyuszik táplálása >> Mivel és hogyan etessük a nyulat? >> Zöldség, gyümölcs, fűszernövény - Mit ehet a nyúl? >>
Adagolásnak megfelelő az 1g/1l ivóvíz legalább 5 napon keresztül. Érdemes lenne a teljes állományt kezelni.
Ha 2 napon belül nem ürült ki a széklettel akkor gyorsan állatorvshoz kell vinni,mert ha esetleg bélelzáródást okoz annak nagyon súlyos következménye lehet.
Nem itatnám vele az állataimat, de azt javaslom, próbálja meg felvenni a kapcsolatot az Országos Állategészségügyi intézet toxikológiai osztályával, és kikérni az ő véleményüket.