1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Helyezze a gekkót testmeleg vízbe és engedje úszkálni pár percig, ezt naponta többször is megteheti. Amennyiben egyszerű székletürítési gondja volt, úgy az említett kezelés eredményre fog vezetni (a székletürítés beindul). Ha a haspuffadás továbbra is fennáll, mindenképpen forduljon hüllők gyógyításában jártas állatorvoshoz, aki alapos vizsgálat után megfelelő kezelésben részesíti a gekkót.
A talajon futkosó állatkák (pl. tengerimalac) csak viszonylag stabil emelvényekre másznak fel szívesen (mondjuk a házikójuk lapos tetejére), de számukra is előnyös, ha lakhelyük nem egyenletes, sima aréna, hanem megtöri egy-egy tereptárgy, vannak benne félreeső zugok.
A legtöbb emlősállat megfertőződhet toxoplasma gondii-val, de a fertőződésekkel szembeni rezisztencia fajok szerint igen különböző. Fiatal, különösen újszülött macskákban a fertőzés következménye klinikai toxoplasmosis lehet, a későbbi életkorban immunitás alakul ki. Statisztikai adatok szerint Magyarországon minden harmadik ember már átesett toxoplasma fertőzésen, magas a fertőzés előfordulása ott, ahol rosszak a higiéniés körülmények, ahol az emberek szoros kapcsolatban élnek állatokkal (főként macskákkal), ahol elterjedt a nyers húsból készült ételek fogyasztása. A felnőtt ember ép immunrendszere általában könnyen leküzdi a fertőzést, nem alakul ki súlyos betegség. Veszélyes azonban a toxoplasmosis olyan emberekre, akiknek valami ok miatt károsodott az immunrendszere. A fertőzés úgy jön létre, hogy a macska (a betegség közti és végleges gazdája) ürülékével a talajra jutó toxoplasma oocisták a szennyezett talajról a zöldségekre, gyümölcsökre kerülhetnek és ezek elfogyasztásával kerül az emberi szervezetbe. A fertőzött talaj közvetlenül is bekerülhet az emberbe, kisgyermekek homokozás közben gyakran veszik kezüket a szájukba, de a kertészkedő ember keze is szennyeződhet a fertőzött talajjal, a macskák simogatásakor a toxoplasma oocistával szennyezett szőrrel is történhet fertőződés. Másik útja a fertőződésnek, hogy az ember fertőzött állat (sertés, marha, baromfi) nem kellően hőkezelt húsát fogyasztja (nyers hús fogyasztása pl. tatár beefsteak veszélyes lehet). A legveszélyesebb fertőződés, amikor egy várandós kismama friss fertőzésekor a méhlepényen keresztül a toxoplasma eljut a magzatba. A fennáló vagy lezajlott fertőzöttség életben történő megállapítására macskák esetében is immundiagnosztikai eszközöket használnak. A vizsgálathoz vérvétel szükséges, mert a szaklaboratórium a vérsavóból mutatja ki a specifikus ellenanyagot. A vérvételt a cica kezelő állatorvosa elvégzi és ő küldi tovább a vérsavót laboratóriumi vizsgálatra. Mivel a cica lakásban él és nemigen vadászik madarakra vagy egerekre, ezért a friss fertőződésére nagyon csekély az esély, így a cica negatív szerológiai eredménye esetén nem indokolt a két havonta történő szűrővizsgálat, természetesen a gazdi megnyugtatására elvégezhető. Megfelelő óvintézkedések betartásával (nincs egér- és madárfogás, földdel szennyezett lábbelitől távol tartjuk) a friss fertőződés kockázata a minimálisra csökkenthető. A védőnői szolgálattal kapcsolatos kérdésre válaszolva: nem tanácsolnám az egészségügyi szolgálat zaklatását, ők az anya és a kisbaba egészségének védelmében járnak el, ami inkább elismerésre méltó cselekedetnek tekinthető, mint zaklatásnak.
Szinte minden kutyában található kis számú szőrtüszőatka, melyek a szőrtüszőkben élnek. Klinikai tüneteket azonban egészséges kutyákban nem okoznak. Azon kutyusokban, melyek a szervezet ellenállóképességének veleszületett hiányosságában szenvednek, nagymértékben elszaporodnak az atkák, és súlyos bőrtünetekkel járó (sokszor az állat életét is veszélyeztető) betegséget okoznak. Sajnos ezek a kutyák teljesen nem gyógyíthatóak meg, de komplex állatorvosi kezeléssel hosszú ideig tünetmentessé tehetőek. A betegség hátterében álló veleszületett immunhiányos állapot miatt időnként fellángolhatnak a tünetek, ilyenkor újra állatorvosi kezelésekben kell részesíteni a beteg kutyát.
Azt, hogy mitől vannak a sebek és hogy mivel célszerű kezelni, csak egy vizsgálat után lehet megmondani. A szem körüli területek érzékeny részei az állatnak, vigyázni kell, hogy mivel kezelünk. Egyébként természetesen macskakarmolás is szóba jöhet, mint ahogy bármi más is. Azt javaslom, hogy mutassa meg állatorvosának a kutyust, főleg, hogy az egyik seb vérzett is.