1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Leírásod alapján a kutyusod hőgután esett át. Valószínűleg a fülledt, meleg időben történő erős fizikai igénybevétel (kiképzés) váltotta ki nála. Ilyenkor a hőszabályozó rendszer csődöt mond, és az állat testében hőtorlódás lép föl, a végbélben mért testhőmérséklet elérheti a 43C fokot, ami a hőmérő számára "mérhetetlen" tartományba esik. Sajnos ebben az állapotban az agyban bővérűség (ödéma) alakul ki, és ha ez a magas testhőmérséklet tartósan fenn áll egy visszafordíthatatlan állapot, az ún. polioenchephalomalacia (bizonyos agyvelőterületek lágyulásos elhalása) jön létre. Helyesen jársz el, ha most néhány hétig pihenteted kutyusodat és gyakran viszed kontrollvizsgálatra kezelő állatorvosához. A kutyus kezelőorvosa a kontrollvizsgálati leletek alapján megfelelő kezelésben részesíti az állatot, megpróbálja újra tünetmentessé tenni. A tudatvesztéssel és görcsös rohamokkal járó hőguta esetében sokszor a leggondosabb állatorvosi kezelések ellenére is maradandó idegrendszeri károsodásokat szenved az állat.
A köldöksérv általában veleszületett probléma és sok kutyánál fordul elő. A gyógykezelése kizárólag műtéti úton történik. A műtétet bármikor elvégeztetheti, mert ő már 2 hónapos, így elég nagy ahhoz, hogy gond nélkül átvészeli a műtéttel járó procedúrákat. A védőoltásokat végző állatorvossal vizsgáltassa meg rendesen és beszélje meg a műtétet is. Ma már ez rutinműtétnek számít és szinte minden állatorvosi rendelőben végeznek ilyen és ehhez hasonló műtéteket.
Paraffint csak akkor célszerű adni, ha tényleg szorulása van egy állatnak! Sokszor a gazdik az egyéb okból erőlködő cicákra is azt hiszik, hogy szorulásuk van, pedig ennek hasmenés, vizelési nehézség, húgykövek, stb. a leggyakoribb okai. Ilyenkor a paraffinolaj épphogy káros a cica állapotára nézve. Paraffinolaj adása egyébként is csak tüneti kezelés, a szorulás okát kell megszüntetni - ha tényleg erről van szó! Tanácsos megmutatni állatorvosnak a cicát.
Hogy pontosan mi is az a "fehér folt", csak az állat vizsgálatával lehet megállapítani. Tehát: irány az állatorvos!
A kiscicáknak 3-4 hetes korukban kezd nőni a foguk. Először a szemfogakat vesszük észre a szájukban, majd az egész tejfogsor sorakozik, amelyek kb. 3,5 hónapos koruktól a maradandó fogra cserélődnek.