1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A tünetek alapján kutyusodnak nagy valószínűséggel felületes bőrgyulladása (úgynevezett impetigó) van, ez elég gyakori fiatal (3-12 hónapos) kutyáknál. A kórokozó baktériumok az egészséges kutyák bőrén is megtalálhatóak, a betegség kialakulásához hajlamosító körülmények (bőr ellenálló képességének csökkenése, ektoparaziták, nem megfelelő táplálkozás, stb.) szükségesek. A felületes folyamat sokszor spontán gyógyul, elhanyagolt esetben a folyamat mélyre terjedhet ez súlyosbítja a betegséget. A sikeres terápia előfeltétele a hajlamosító tényezők kiküszöbölése. Az általad is említett kezdeti elváltozások jól gyógyulnak Betadine oldatos ecsetelésre. Ha a kórkép súlyosbodik mindenképp fordulj bőrgyógyászatra szakosodott állatorvoshoz.
Az orsóférgesség tüneteinek észlelése után beadott féreghajtó tabletta azonnal hat. Egyébként az orsóféreggel való fertőződés után csak hetekkel, hónapokkal később jelentkeznek a tünetek. A féreg lárvái viszont az eb szervezetében - ún. "vándorló lárva" stádiumban - sokáig jelen lehetnek és időnként tüneteket is okozhatnak. Ezért a féreghajtó tabletta beadását többször kell megismételni (negyedévente célszerű), függetlenül attól, hogy ürít-e férget az állat.
Semmilyent.
Annak, hogy egy állat a normális táplálékfelvétel mellett fogy, több oka lehet: - nem megfelelő tápanyagellátás (hiába eszik sokat, ha a táplálék összetevője nem megfelelő) - emésztési zavarok - felszívódási zavarok - a belső elválasztású mirigyek működési rendellenessége (hormonális zavar) - parazitózis - idült, sorvasztó betegség (daganat, krónikus máj-, veseelégtelenség, stb.) Azt írtad, hogy a kutyádnak jó az általános állapota és más tünetet nem észleltél rajta. Feltételezve, hogy jó minőségű táplálékot kap, a legvalószínűbb, hogy a kutyának az emésztéssel vagy a tápanyagok felszívódásával van problémája (lehet mindkettő is). Ennek elbírálása állatorvosi feladat, kiegészítő vizsgálatokat igényel (vérvizsgálat, bélsárvizsgálat), így pontos választ nem tudok adni a kérdésedre. Javaslom, hogy kutyádat vidd el az állatorvosodhoz, ha lehet, vigyél egy kevés friss bélsarat is.
Szerintem abból nagyobb baj nem lehet, ha megmutatja konzultáció céljából egy másik szakembernek is a cicát, hisz több szem többet lát. A "reménytelenséggel" kapcsolatban tényleg csak akkor lehetne érdemben nyilatkozni, ha látná az ember az elváltozást.