1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
1. Lehet azért is, de szerintem mutassa meg egy állatorvosnak kollégának. 2. Nem hiszem, hogy köze van, de ahhoz, hogy célzott kezelést tudjunk adni a kutyusnak előtte meg kell vizsgálni...
Elsősorban a széltől, huzatól, nedvességtől kell őket télen óvni. Figyelni kell rá, hogy naponta többször, tudjanak fagymentes ivóvízhez jutni. Mivel semmi garancia nincs arra, hogy a következő tél is olyan enyhe lesz, mint a tavalyi, így az elhelyezéskor szem előtt tartandó, hogy -25C fokos külső hőmérsékletnél sem legyen a madarak röpdéjében számukra túl hideg. Ez kisvolierben tartott hullámos papagáj esetében -5,-7C fok körüli hőmérsékletet jelent. Amihez minimum fóliaborítás és tartalék energiaforrásként infralámpa szükséges Ha esetleg valami oknál fogva sokkal melegebb helyre, esetleg szobahőmérsékletre kerülnek, akkor már tavaszig nem szabad ismét kitenni őket, mivel az aljtollak gyorsan vedlésre kerülnek, ami olyan mintha kabát nélkül lennének.
Legalább fél évet várjon és olyan kutyust vigyen csak oda, amelyik az összes oltását megkapta már.
Valószínű vemhes a nyuszi- hisz ez a nyöszörgő hang ennek a jele lehet...
Kedves Gazdi! Ha még él a malacka, elsősorban azt javasolnám, hogy valahogy találja ki, hova és hogyan tudja elvinni állatorvoshoz. Ha a közelben nincs is egzotikus szakállatorvos, meg kellene nézni, hogy amit Ön lábtörésnek gondol, mennyire súlyos sérülés, és lehetnek a malackának belső sérülései is. Mivel a tengerimalacok zsákmányállatok, ha nagyon gubbaszt, mozgatáskor sír, nem használja a sérült végtagot, komoly sérülései lehetnek. Ha az orvos azt mondja, felgyógyulhat a malacka, érdemes lenne fájdalomcsillapítót feliratni (pl. Meloxidylt), ez vényköteles, és szükséges ideig adni, ha van törés. Nagy Nóra tengerimalac tenyésztő