1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Aggodalomra nincs ok, ezek normális pigmentfoltok.
Felesleges ettől rettegni. A veszettséget nem jellemzően a denevérek terjesztik, bár előfordul közöttük a fertőzöttség. A macska más macskával vagy ragadozóval való érintkezés(harapás) útján is megkaphatja a vírust. Ennek sokkal nagyobb a valószínűsége,de valahogy senki nem aggódik a veszettség miatt, mikor a kandúrja megtépve érkezik haza a macskatalálkozóról. Bár nem kötelező, de nagyon ajánlott a kijáró macskáink veszettség elleni oltatása is. Amíg a macskán indokolatlan agresszivitás, támadó magatartás jeleit nem tapasztalják, nincs mitől félni. Ha ilyen előfordulna, akkor is harapás kell a betegség átadásához. Még ez után is két hét megfigyelés alatt tartják az embert harapó állatot, hogy mutatja-e veszettség jeleit. Csakis ez után kezdik el az ember oltási sorozatát, ha az indokoltnak látszik.
Gennyes bőrgyulladásnak tűnik. Kedden mindenképpen mutassa meg állatorvosának.
Kedves Györgyi! Remélem, már jobban van a cica! Sajnos az elmúlt héten nem voltam gépközelben, így csak most tudok válaszolni a levelére. Tényleg igen tiszteletre méltó korban van kis kedvence. Ilyen idősen már, bizony bármikor számítani lehet arra, hogy valamely életfontosságú szerv (mint pl. a vese, a máj vagy a hasnyálmirigy, ...) egyre nehezebben tudja a feladatát ellátni, és olyan szintre csökken a működése, ami már az alapvető életfunkciók ellátására sem elegendő. Véres széklet azonban nagyon sok mindentől lehet, de azt is fontos lenne tudni, hogy mennyire volt véres, a széklet teljes része, vagy csak az eleje, vagy csak a vége, ill. hogy világospiros volt-e a vér vagy emésztett, tehát sötét, majdnem fekete. Ezen információk hiányában nem tudok a fentieknél konkrétabb véleményt adni Önnek. Ha vannak újabb fejlemények, kérem, hívjon fel: 06 (20) 928-4425: Üdvözlettel: Dr. Kopócsi Andrea, homeopata állatorvos.
Kedves Csilla! Ha a bőrkaparék vizsgálat nem mutatott élősködőt vagy gombát, akkor valószínűleg tényleg allergia. Az allergia tesztet csak 1 éves kortól lehet elvégezni. Jó lenne esetleg egy bőrkimetszésből készített szövettani vizsgálat, pontosan behatárolni a folyamat mivoltát. Esteleg lehetne egy hipoallergén táp etetésére rátérni. Vagy felkeresni egy bőrgyógyász specialistát. Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc