1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gabi! A CREA 8,9 valószínűleg elírás, mert a normál tartomány 40-170 között van. Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc
Minden nyuszinak kell a külön ketrec-mert kell nekik a magánszféra- a nyuszi még idős korban is tud szaporodni- és ezzel állandóan zaklatnák egymást...
A leírt viselkedésnek nincs köze az orrához és a szaglásához, azzal biztosan nincs baj. Fokozottan érdeklődik az izgalmas szagok iránt, ilyenkor izgatott lehet. A jelenség két dolog lehet: vagy a yorkiknál gyakori légcsőszűkület (röntgen vagy inkább endoszkópos vizsgálat tudja ezt igazolni), vagy az ártalmatlan un. visszafelé tüsszentés(reverz sneezing), ami a csukláshoz hasonlóan akaratlagosan nem befolyásolható és nem igényel kezelést. Ilyenkor pár másodpercre fogja be picit az orrlyukait, erre általában megszűnik. Párszor lehet, hogy ismételni kell. Ha nem múlik a roham, a légcsőszűkület a valószínű. Azzal forduljanak állatorvosukhoz.
Mindenképpen vigye el állatorvoshoz. Szükség lenne legalább egy vérlabor vizsgálatra, de jó lenne megnézni ultrahanggal is. Elég sok probléma szóba jöhet pl. vese-, máj-, bélrendszeri betegség, akár daganat is.
MIndenképpen és minél hamarabb vigye állatorvoshoz. Még az sem kizárt, hogy szemész állatorvosra is szükség lehet, de a minimuma za, hogy lássa orvos!