1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gazdi! Mutassák meg egy állatorvosnak a kutyust, hogy vizsgálatok alapján pontos diagnózist tudjon felállítani.
Igen, elképzelhető. Ha nincs belgyógyászati vagy neurológiai probléma a háttérben (amit bármelyik kollega meg tud állapítani), akkor ez a viselkedés a kutyus öregedésével függ össze..
Közös, egyre kisebb távolságra elhelyezett etetőtálakból etetéssel és Ön által irányított közös játékkal érdemes próbálkozni. Gyors sikerre nem sok remény van !
Kedves Gazdi! Valószínűleg autoimmun gyulladás. De ezt csak egy szövettani vizsgálattal lehetne igazolni. Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc
Kedves Gazdi! 6 hónapos koráig még célszerűbb napi 3x etetni, utána váltani napi kétszeri etetésre (egy éves kor után a napi egyszeri etetés is megfelelő, de sokan inkább továbbra is két adagra osztják a napi mennyiséget). Fontos a folyamatos testtömeg mérés is, a fajtajellegeket figyelmebe véve. A jutalomfalatokat is számoljuk bele a kutya napi táplálékmennyiségébe, különben nagyon hamar elhízhat kedvencünk! Nagyon fontos, hogy egész nap kellő mennyiségű víz álljon rendelkezésre, hogy az állat bármikor ihasson. Ha nem teljesértékű tápot kap a kiskutya, akkor fontos lehet a különféle vitaminok és ásványi anyagok (kalcium, foszfor stb.) pótlásáról is gondoskodni.