1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A macska nem butus, hanem nagyon is okos. Minek rohangásszon egerek után, ha amúgy is kap eleget enni? És gondolom ő mással szeret játszani. Nekem például volt egy macskám, aki a fotelban ülve végignézte, ahogy egy szalmakalappal próbáltam elkapni egy egeret, aki a kertesházunk nappalijában rohangászott. Marci macska csak lelógatta a fejét a fotelből és álmos-félszemmel sandított rám, és gondolom felettébb jól szórakozott. Az egeret elfogtam és kivittem a kertbe (persze a szomszédhoz tettem! :), de másnap újra bent volt a házban.... Egyébként állategészségügyileg is megnyugtatóbb, ha nem eszik a macska egeret (lásd: toxoplazmózis, házi feladat: utánanézni az interneten, hogy miért!) Ajándékot pedig a Háziállat Online csapatától kéne kicsikarni a helyes válaszért! :))
Őszintén megmondva nem tudom, szabályozva van-e vagy sem. Az én elpusztult kutyámat a kertünkben temettem el, úgy, hogy kb. 50 cm földréteg került fölé. És ültettünk rá egy szép fát, ami mindig rá emlékeztet. És igazából nem is érdekelt, hogy szabályozva van-e a dolog. Ha kertjük nincs, hamvasztatni is lehet, megfelelően engedélyezett kutyatemetőben, és ott el is lehet temetni.
Az a biztos, ha semmilyen szobanövényt nem eszik az állat. Így biztos nem fog "megmérgeződni"! A szőrhullás vedlésnek tűnik így októberben és a körmét szükség esetén (tehát ha túl hosszú és nagyon karmol!) kell levágni.
Megnyugtathatom, ki fog nőni. Mindenesetre javaslom, hogy máskor legyen óvatosabb! Ha mécsest gyújt, ne hagyja felügyelet nélkül a macskát. Szerencse, hogy nagyobb baj nem következett be.
Magyarországon jelenleg segélykérő szolgálat teknősök részére nem működik és nincs is. Sürgősségi és életveszélyben lévő betegek (beleértve a hüllőket is!) esetén, valamint bármilyen állatorvosi segítséget igénylő esetben az állattulajdonosok bizalommal fordulhatnak a fővárosban a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara Kisállatklinikájának (belgyógyászati, sebészeti és szülészeti) állatorvos munkatársaihoz, ahol nappali (08-22 óra) és éjszakai (ügyeleti, 22-08 óra) betegellátási időbeosztás keretében dolgoznak. Pest megyében és vidéki nagyvárosokban pedig a kedvtelésből tartott kisállatok ellátására szakosodott rendelőket, ambulanciákat, állategészségügyi központokat tudnám ajánlani, ahol korszerű műszerekkel, orvostechnikai berendezésekkel és nem utolsósorban széles körű szakmai ismeretekkel rendelkeznek a különböző állatfajok betegellátási feladatai számára.