1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gadi! Nem tudom volt -e kontrasztos röntgen az esetleges idegentest kizárására, esetleg a vérből Addison betegségre irányuló vizsgálat? Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc
A cukorbeteg kutya kezelése nem egyszerű dolog, főleg akkor, ha már inzulint is kap. Az inzulin adagolás változtatásait szigorú állatorvosi kontroll mellett, a vércukorszint napi többszöri ellenőrzésével történhet csak. A napi kétszeri inzulin adásra való áttérés menetrendjét és minden fontos elemét az abban segítségükre lévő állatorvossal kell részletesen megbeszélniük. Az etetések számát nem biztos, hogy változtatni kell, de a mennyiségekben már lehet eltérés.
Azt hiszem, talán soha nem derül majd ki, hogy mitől volt ez a tegnap esti "produkció". De mindegy is, ha tényleg jobban van. A találgatásoknak nincs értelme. Ha a következő napokban valami mégsem stimmelne, mindenképpen vigyék el állatorvoshoz!
A leírt tünet mögött nem akut szervi okok állnak, ha nem pszichikai / viselkedési: a félelem és/vagy öröm álltal kiváltott stressz hatása. Ezt közvetlenül sem szocializációs tréningggel, sem kutyaiskolai módszerekkel nem lehet kezelni, megoldani. A félelmi tüneteket kiváltó okokat kell kezelni illetve az örömből eredő túlzott érzelmi megnyilvánulást csökkenteni. Ajánlom figyelmébe a gazdik számára elérhető ismeretterjesztő e-learning oktatást >>> www.4tappancs.net
Lehet olyan élethelyzetben és szociális szerkezeti felépítésben egy macskákból és emberekből álló életközösség, amikor az egyik egyed elvesztése hosszabb-rövidebb ideig egy űrt hagy maga után. A reakciók az elbizonytalanodástól, a kedvetlenségen és tanácstalan szomorkodáson át, a megüresedett helyért folytatott konkurencia harcokig terjedhetnek. A fajtárs elvesztésének reakcióit az is befolyásolja, hogy van-e az egyednek már hasonló, korábbi élménye. Biológiai oldalról nézve a macska agya szerkezetileg, az emberéhez hasonló módon dolgozza föl az érzelmi élményeket. A fajtárs elvesztéséből előálló változások, szintén az emberhez hasonlóan, - több-kevesebb mértékben megnövelik a stresszhormonok mennyiségét a vérben. A hormonháztartás normalizálódására, a stressz csökkenésére időre van szüksége az állatnak. Ez néhány nap és néhány hét között mozoghat. Bach-virágterápiával lehet a időszakot elviselhetőbbé tenni.