1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gazdi! Mivel nincs feltüntetve, hogy az antibitikum vizsgálatok milyen baktériumra vonatkoznak, így sajnos nem lehet mit mondani. Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc
Sajnos nem tudok megnyugtató választ adni, pontosabban semmilyen választ nem tudok adni. Ez tipikusan olyan probléma, amit csak nagyon alapos vizsgálatok után és sok évi tapasztalattal a háttérben lehetne megválaszolni. Interneten feltéve a kérdését erre nem lehet (pontosabban nem is szabad) semmit mondani. Ez ugyanis egyszerűen kóklerség lenne!
Valószínüleg a központi idegrendszert, egyensúlyszervet érintő fejlődési rendellenesség. Ha a kolléga kezelésére sem javul, akkor tényleg nem jók a kilátások...
Sok minden szóba jöhet: ideg-, izom-, ízületprobléma stb. Szükség lenne egy alapos fizikális- és röntgenvizsgálatra. Keressen fel egy ortopédiában jártasabb állatorvos kollégát!
A jódpótláshoz valóban megoldás lehet az alkalmankénti Betadin használat. Érdemes kúraszerűen havonta egyszer, 3-4 egymást követő napon át 1-2 csepp/liter adagolásban az ivóvízbe tenni. Nagyobb dózisban, pl. 1 csepp/dl arányban is keverhető, de előfordulhat, hogy az intenzívebb íze miatt nem iszák meg a madarak. A jód fertőtlenítő hatást is fejt ki a szervezet működéséhez szükséges hozzájárulás mellett, de túladagolva kipusztíthatja a bélflórát. Gyógyszeres, vitaminos ivóvízbe ne tegyük, a kúra után kedvező hatású egy 4-7 napos probiotikumos (pl.Laktiferm, vagy magyar gyártmányú megfelelője az Agroferm) ivókúra is.