1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
1. kérdés: A cicák dagasztása lehet a kölyökkorból visszamaradt reflexes tevékenység, amikor is szopás közben folyamatosan dagasztjákaz anya emlőit. Egyébként dagasztás közben rendszerint a körmüket is koptatják. 2. kérdés: A cicák vadászösztönnel születnek, ennek megtestesülése a meglátott galamb levadászása utáni vágy, még akkor is, ha lakásban tartott cicáról van szó. 3. kérdés: Amikor rájön az "öt perc", az szintén lehet a vadászösztön megtestesülése vagy a mozgás utáni vágya. Remélhetőleg ez nem fog állandósulni. Ha van rá lehetőség, lehet, hogy érdemes lenne a cicát néha kiengedni a szabadba, felesleges energiáinak levezetésére. 4. kérdés: A sípolva köhögés számos betegség (fertőző, nem fertőző) tünete lehet; mindenképpen azt javaslom, hogy állatorvos lássa a cicát, megállapítva a köhögés pontos okát.
Ha eredetileg szép fekete volt, akkor valószínű, hogy csak az őszi, enyhe vitaminhiányos időszak miatt fordul elő az orr világosodása. Ezt azzal lehet leellenőrizni, hogy bőr-/szőrtápláló vitaminok (állatpatika!) adása után hamarosan visszatér az eredeti orrtükörszín. A nyalakodásról célszerű leszoktatni, szerintem csak rossz szokásról van szó, de higiéniailag tényleg aggályos. A rendszeres féreghajtást azért nem árt betartani!
A tüzelés elején még nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy foganjon a szuka. Szerintem nincs ok az aggodalomra, hiszen ilyenkor még általában nem is tűri a kan közeledését. A ciklus 9-18 napja között azonban már vigyázni kell.
Minden állat esetén számolni kell azzal, hogy minden beavatkozás és így az altatás is kockázattal jár. Ez fokozódhat bizonyos fajták esetén (pl. bulldogok, stb.), de betegségek, idős kor, stb. esetén is. Minden állatorvos törekszik arra, hogy minél kisebbre csökkentse ezt a kockázatot. Viszont ha valami miatt mindenképpen műteni kell az állatot (pl. szemműtét), akkor ha aggódunk, ha nem aggódunk, akkor is el kell végezni a beavatkozást, függetlenül a kockázattól, hisz egyébként mitől gyógyulna meg? Azért (bár sajnos előfordul! és - nálunk legalábbis - pont akkor, amikor "túlzottan" aggódik a gazdi, de ez már misztikum!) nagyon ritka manapság, hogy nagy baj legyen egy altatásból... A műtét utáni teendőkről a kezelő állatorvos tájékoztatást fog adni!
Jól tudja, hogy a nyers sertéshúst és főleg belsőségeket nem szabad etetni húsevőkkel. Ennek oka az, hogy a sertéshúsban esetleg megtalálható Aujeszky-vírus gyógyíthatatlan idegrendszeri megbetegedést okozhat húsevőkben. A vírus megfelelő hőkezelés során elpusztul, ezért jelent jó megoldást a hús átfőzése vagy sütése. Mivel a gépsonka hőkezelt húskészítmény, ezért ennek etetése a fertőzés veszélyét nem hordozza magában. A nyers csirkehús etetése nem jelent veszélyt bélférgesség szempontjából. Bizonyára hallott már Salmonellosisról, ami emberek esetében is súlyos ételfertőzést okozhat. A nyers csirkehús és csirkemáj etetésének legnagyobb veszélye egy esetleges Salmonella bélfertőzés és ételfertőzés kialakulása.