1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ha már nem telik fel a " pukli", és nem is folyik belőle genny, akkor be fog záródni az a kis seb. Ha ez nem történik meg, ( állandóan nedvedzik) akkkor vigyék vissza az állatorvoshoz!
A legbiztosabb megoldás az ivartalanítás, mert a rendszertelen tüzelés fokozottan hajlamosít gennyes méhgyulladás kialakulására!
A macskák durva verekedése viselkedés probléma, állatorvosként valami enyhe állatoknak való nyugtató kipróbálását tudom javasolni. Az apró állatok macskától való megvédése, csak a macskák lakásban való tartásával oldható meg sajnos.
Kedves Jani! Cészerű lenne egy állatorvossal megnézetni a gidát, aki személyes vizsgálat után megfelelő kezelésben részesíti, ha szükséges!
Az a véleményem, hogy nem gyanakodni kell, hanem elvinni egy (jó) állatorvoshoz és alaposan megvizsgáltatni. Ennek eredménye(i) alapján lehet dönteni arról, hogy mit érdemes, lehet vagy kell tenniük. A leírt panaszok egyébként elsősorban az életkorával állnak összefüggésben.