1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Tényleg szörnyű látni, hogy a kutyus állandóan vakaródzik. A vakaródzás hátterében számos probléma állhat. A bőrbetegségek leggyakoribb tünete, amely allergiás, gyulladásos, parazitás bőrbetegségekkel is együtt jár. Máskor szervi vagy szisztémás betegség (pl. hormonális dysfunctio, nem megfelelő májműködés, stb.) következménye is lehet a viszketés. Okának tisztázására minden szervre kiterjedő szisztematikus betegvizsgálat szükséges bőrpanaszok esetén is. A kétszeri bőrkaparék negatív parazitológiai vizsgálati eredménye kizárja a parazitás bőrbetegséget. A kutyus fajtája, életkora és a viszketés lokalizációja alapján inkább allergiás (immun-) eredetű bőrbetegség lehet a vakaródzás hátterében. Az allergiás bőrbetegséget sok oki tényező kiválthatja, pl. táplálékallergia, kontaktallergia, belégzési típusú allergia, autoimmun folyamat. Az oki tényezők tisztázására végezhető allergiás bőrteszt vagy vérvizsgálat a specifikus ellenanyagok kimutatására. Kezelése - amennyiben lehetséges - az oki tényezők kizárása a kutyus életéből, megfelelő hyposzenzibiláló oldat készíttetése és alkalmazása, szteroidokkal és antihisztaminokkal való gyógykezelés. Nyilván így látatlanban nem tudok pontos diagnózist felállítani, de mindenféleképpen javaslom a további kiegészítő vizsgálatok elvégzését is.
A kutyát le lehet szoktatni a macskák üldözéséről, de külön kell választani a biciklihez szoktatástól. Csak akkor érdemes ilyen formában futtatni, mikor már nem befolyásolják a macskák. Séták alkalmával legalább egysoros lánc nyakörvet érdemes rátenni és egy hosszú pórázt. Lehetőleg vászonpórázt, mert könnyű és ki lehet mosni. 5-6 m hosszú legyen. A séta alatt, szándékosan olyan területre kell vinni, ahol biztosan találkozik macskával. Ha a macska után akar futni, erősen megrántani, és egy határozott tiltószóval ("fújj", "nem", "rossz") visszarendelni láb mellé. Ha ez már rövid távon működik, ki lehet engedni a pórázt hosszabbra. Ha így a macska után szaladna, akkor egy kicsit engedni kell a pórázon, majd egy erős rántással megállítani és visszahívni. A tiltószót, feltétlenül használjuk ebben az esetben is! Csak abban az esetben próbálkozzunk a kerékpárral, ha ez már séta közben működik, és feltétlenül csak lassú tempóval kezdjünk.
A máj- vagy vesebeteg kutyák táplálására a legmegfelelőbbek az állatorvosok felügyelete mellett kifejlesztett, különleges táplálkozási igényeket kielégítő speciális száraztápok és konzervek. Ezek a tápok és konzervek különbözö betegségben szenvedő állatok speciális táplálkozási igényi szerint vannak kifejlesztve. Szervi betegségenként más és más táp kapható. A fent említett tápok receptkötelesek és állatorvosi rendelőkben vagy állatpatikákban kaphatóak. Ilyen táp pl. a Hill´s által kifejlesztett L/D a májbeteg kutyák számára vagy a K/D a vesebeteg kutyák számára. Más cégeknek is vannak hasonló fejlesztésű tápjai. Én mindenképpen lebeszélnélek az otthon előállított házikosztról akkor, ha tényleg máj- vagy vesebetegségben szenved a kutya.
Biztos, hogy vakarja, nem nyalogatja? Az elváltozás a könyökízület magasságában és nem a lábtőízület környékén van és csak egyik vagy mindkét mellső lábon észlelhető? Nagytestű kutyák nem ritka betegsége, hogy az egyik elülső végtag lábtőízülete, ritkábban a hátulsó végtag csánkízülete körül, e területek intenzív nyalogatása miatt ovális alakú nedvező, fekélyes bőrgyulladás keletkezik. Az állandó nyalogatás leggyakoribb okai az unalom, a bőr alatt vándorló idegentest, ízületi fájdalom, atópiás bőrgyulladás, stb. A gyógykezelés lényege a helyi terápia és a nyalogatást kiváltó alapbetegség kiküszöbölése. Ha a nyalogatást kiváltó alapbetegséget nem sikerül megállapítani és elhárítani, akkor csak átmeneti javulás várható a kezelések után.
Ezt csak külső jegyek alapján lehet megállapítani. Ebben egy gyakorlott pincsitenyésztő lehetne segítségükre, aki már egész kis korban meg tudja állapítani, hogy fajtatiszták-e a kölykök.